Szijjártó a Fox News-on: Az alternatív energia álmodozás

Szij­jár­tó Péter kül­gaz­da­sá­gi és kül­ügy­mi­nisz­ter a Fox News üzle­ti tévé­csa­tor­ná­ján Maria Bart­iro­mo műso­rá­nak volt a ven­dé­ge ked­den New York­ban, ahol arról beszélt, hogy jelen­leg Magyar­or­szág a meg­lé­vő közép-euró­pai inf­ra­struk­tu­rá­lis és föld­raj­zi adott­sá­gok miatt csak orosz for­rás­ból tud nagy mennyi­sé­gű föld­gázt vásárolni.

A tár­ca­ve­ze­tőt az adás­ban elő­ször az elő­ző havi moszk­vai útjá­ról kér­dez­ték, ami­re rea­gál­va rámu­ta­tott, hogy Magyar­or­szág nem ren­del­ke­zik ten­ger­part­tal, így a közép-euró­pai inf­ra­struk­tú­ra továb­bi fej­lesz­té­se nél­kül ma kizá­ró­lag a cső­ve­ze­té­ke­ken keresz­tül érke­ző gáz­ra támaszkodhat.

Lett volna

A jelen­le­gi hely­ze­tet ismer­tet­ve kiemel­te, hogy lett vol­na más lehe­tő­ség, ha az ame­ri­kai Exxon­Mo­bil és az oszt­rák OMV olaj­vál­la­lat a feke­te-ten­ge­ri föld­gáz­tar­ta­lé­kok kiter­me­lé­se mel­lett dönt, de a pro­jekt végül kút­ba esett.

Saj­nos, ha nagy mennyi­sé­gű gázt aka­runk vásá­rol­ni Közép-Euró­pá­ban, akkor Orosz­or­szág az egyet­len forrás

– fogal­ma­zott.

Majd emlé­kez­te­tett rá, hogy bizo­nyos műsza­ki és poli­ti­kai kihí­vá­sok áll­tak elő a szál­lí­tá­si útvo­na­lak tekin­te­té­ben Euró­pai nyu­ga­ti és észa­ki részén, azon­ban hazánk ellá­tá­sa zavar­ta­lan a Török­or­szá­gon, Bul­gá­ri­án és Szer­bi­án átha­la­dó, két évvel ezelőtt elké­szült veze­té­ken keresztül.

Reál tantárgy

Maria Bart­iro­mo műsor­ve­ze­tő ezt köve­tő­en azt sze­ret­te vol­na tud­ni, hogy van‑e a kor­mány­nak B‑terve arra tekin­tet­tel, hogy Orosz­or­szág zsa­rol­ja Euró­pát az ener­gia­el­lá­tás­sal. Szij­jár­tó Péter azt vála­szol­ta: „ez nem ter­vek, álmok vagy illú­zi­ók, hanem fizi­ka és mate­ma­ti­ka kérdése”.

Lehet álmo­kat sző­ni, de ha nin­cse­nek alter­na­tív for­rá­sok a régi­ó­ban és nin­cse­nek más inf­ra­struk­tu­rá­lis lehe­tő­sé­gek, akkor egy­ér­tel­mű­en egy­ol­da­lú­an véd­te­len pozí­ci­ó­ban vagy

– közöl­te.

Ennek kap­csán pedig az inter­jú­ban alá­húz­ta, hogy a Magyar­or­szág kör­nyé­kén talál­ha­tó LNG-ter­mi­ná­lok kapa­ci­tá­sa nem ele­gen­dő az orosz föld­gáz kivál­tá­sá­hoz, illet­ve a romá­ni­ai gáz­me­zők kiter­me­lé­se sem kez­dő­dött meg.

A minisz­ter végül a mene­kült­vál­ság­gal és a hely­zet gaz­da­sá­gi követ­kez­mé­nye­i­vel kap­cso­lat­ban arról is beszá­molt, hogy hazánk Ukraj­ná­val szom­szé­dos ország­ként min­den­képp érde­kelt a béké­ben, hiszen a mene­kü­lők ára­da­ta, illet­ve a gaz­da­sá­gi és ener­gia­el­lá­tá­si kihí­vá­sok is súlyos ter­het jelen­te­nek szá­má­ra. Hang­sú­lyoz­ta emel­lett, hogy Magyar­or­szág ket­tős nyo­más alatt áll, egy­részt már 870 ezer mene­kül­tet foga­dott be Ukraj­na felől, miköz­ben több mint 130 ezer ille­gá­lis beván­dor­lót állí­tott meg a déli hatá­ron, amely szám maga­sabb, mint az elő­ző év egészében.

(VOKS.news, via MTI)