Ez történt az Országgyűlésben a katatörvény elfogadása napján

• A klí­ma­vé­del­mi intéz­ke­dé­sek­ről, a glo­bá­lis mini­mum­adó­ról és az új kata­sza­bá­lyo­zás­ról beszél­tek kép­vi­se­lők az Ország­gyű­lés ked­di ülé­sén, napi­rend előtt. A Momen­tum és a Job­bik is a kis­adó­zó vál­lal­ko­zók téte­les adó­já­ról (kata) szó­ló tör­vény­ja­vas­lat vissza­vo­ná­sá­ra szó­lí­tot­ta fel a kor­mányt. Az MSZP a tanul­má­nyi tábo­ro­zás beve­ze­té­sét javasolta.
• Az egész­ség­ügy finan­szí­ro­zá­sá­ról, a határ­vé­de­lem fon­tos­sá­gá­ról és az uni­ós for­rá­sok eléré­sé­ről is szól­tak a napi­rend előt­ti felszólalások.
• A Pénz­ügy­mi­nisz­té­ri­um állam­tit­ká­ra sze­rint a kata új sza­bá­lyo­zá­sa meg­őr­zi a pozi­tí­vu­mo­kat és bezár­ja a kis­ka­pu­kat. Tál­lai And­rás erről a kivé­te­les eljá­rás­ban tár­gyalt tör­vény­ja­vas­lat ked­di vitá­já­ban beszélt. A Fidesz és a KDNP a kata új sza­bá­lyo­zá­sa mel­lett érvelt, a DK, a Job­bik és a Momen­tum viszont a tör­vény­ja­vas­lat vissza­vo­ná­sá­ra szó­lí­tot­ta fel a kormányt.
• Az ellen­zé­ki vezér­szó­no­kok nem támo­gat­ták a kata új sza­bá­lyo­zá­sát. A javas­lat átgon­do­lá­sát, vissza­vo­ná­sát köve­tel­ték, azzal vádol­va a kor­mányt, hogy a mul­ti­cé­gek­nek adó­pa­ra­di­cso­mot, a magyar kis­vál­lal­ko­zók­nak viszont „adó­pok­lot” hoz lét­re; a Fidesz kép­vi­se­lő­je viszont arra szó­lí­tot­ta fel az ellen­zé­ki pár­to­kat, hogy támo­gas­sák a tény­le­ges kis­adó­zó­kat. Az ellen­zé­ki kép­vi­se­lők a vissza­vo­ná­son felül érde­mi vita lefoly­ta­tá­sát és a szak­mai szer­ve­ze­tek véle­mé­nyé­nek figye­lem­be­vé­te­lét kér­ték a kormánytól.
• A költ­ség­ve­tés főössze­ge­i­ről, a kata módo­sí­tá­sá­ról, a nyo­más­gya­kor­lás eluta­sí­tá­sá­ról szó­ló poli­ti­kai nyi­lat­ko­zat­ról, vala­mint nem­zet­kö­zi egyez­mé­nyek­ről is sza­va­zott az Ország­gyű­lés ked­den délután.
• Az afri­kai és eur­ázsiai vízi­ma­da­rak védel­mé­ről szó­ló és a témá­val fog­lal­ko­zó szep­tem­be­ri buda­pes­ti kon­fe­ren­cia meg­ren­de­zé­sét cél­zó tör­vény­ja­vas­lat álta­lá­nos vitá­já­val, majd a szerb-magyar vas­úti határ­for­ga­lom­ról szó­ló meg­ál­la­po­dást módo­sí­tó javas­lat vitá­já­val foly­tat­ta mun­ká­ját az Országgyűlés.
• A jog­rend­szer egy­sé­gé­nek meg­tar­tá­sá­val indo­kol­ta a Minisz­ter­el­nök­ség állam­tit­ká­ra a terü­le­ti köz­igaz­ga­tás műkö­dé­sé­vel kap­cso­la­tos egyes kér­dé­sek­ről, vala­mint egyes tör­vé­nyek­nek az alap­tör­vény tizen­egye­dik módo­sí­tá­sá­val össze­füg­gő módo­sí­tá­sá­ról szó­ló tör­vény­ja­vas­la­tot. A vita után a mun­kát a napi­rend utá­ni hoz­zá­szó­lá­sok zárták.

Ezek történtek napirend előtt

LMP: klímavédelmi intézkedésekre van szükség

Kanász-Nagy Máté (LMP) sze­rint ahogy a kor­mány „lesújt” a katás adó­zók­ra, úgy sújt le a klí­ma­vál­to­zás is, ha nem cse­lek­szünk idő­ben. Az éghaj­lat­vál­to­zás hatá­sa­it már most is a bőrün­kön, a pénz­tár­cá­kon érez­zük, és ami­kor egy­re inkább élhe­tet­len­né válik a kör­nye­zet, az az éghaj­lat­vál­to­zás hatá­sa – magya­ráz­ta. Hoz­zá­tet­te: ezért fon­tos a klí­ma­vé­del­mi intéz­ke­dé­sek meg­ho­za­ta­la, ame­lye­ket már rég meg kel­lett vol­na lép­ni, de most már sem­mi­kép­pen nem lehet tovább halo­gat­ni. Úgy vélte:

A szén­hid­ro­gé­nek­től min­den­kép­pen meg kell szabadulni,

ezért ért­he­tet­len len­ne a makói pala­gáz-mezők meg­nyi­tá­sa, nem éri meg a kiter­me­lés, ami ráadá­sul káros, kör­nye­zet­szennye­ző is. Ehe­lyett zöld meg­ol­dá­sok­ra len­ne szük­ség – mondta.

Koncz Zsó­fia, a Tech­no­ló­gi­ai és Ipa­ri Minisz­té­ri­um par­la­men­ti állam­tit­ká­ra úgy vála­szolt, hogy korunk meg­ha­tá­ro­zó kihí­vá­sa az éghaj­lat­vál­to­zás, amely­nek hatá­sai a Kár­pát-meden­cé­ben is érez­he­tők, és Magyar­or­szág kiemelt cél­ja a kör­nye­zet­vé­de­lem és az alkal­maz­ko­dás az éghaj­lat­vál­to­zás­hoz. A kor­mány az elmúlt idő­ben több lépést tett ennek érde­ké­ben, és jelen­tős ered­mé­nye­ket értek el – muta­tott rá. Megjegyezte:

2050-re a klí­ma­sem­le­ges­ség cél­ját tűz­tük ki, ezért min­dent megteszünk.

Közöl­te: mind­eköz­ben nem lehet elfe­led­kez­ni arról, hogy a hábo­rú és a szank­ci­ók miatt jelen­tő­sen meg­drá­gult az ener­gia, ami nagyon rosszul érin­ti a közép-euró­pai orszá­go­kat. Ebben a hely­zet­ben nagy fele­lős­sé­ge van a kor­mány­nak és az Ország­gyű­lés­nek, hogy Magyar­or­szág ener­gia­el­lá­tá­sát biz­to­sít­sa, ezzel kap­cso­lat­ban min­den lehe­tő­sé­get meg kell vizs­gál­ni, és fon­tos a hazai kiter­me­lés növe­lé­se is – mondta.

Párbeszéd: nem ellentétes az ország érdekeivel a globális minimumadó

Mellár Tamás (Pár­be­széd) arról beszélt, hogy a gaz­da­sá­gi bizott­ság elnö­ke javas­la­tot tett a Magyar­or­szág gaz­da­sá­gi érde­ke­i­nek védel­mé­vel ellen­té­tes poli­ti­kai nyo­más­gya­kor­lás eluta­sí­tá­sá­ról szó­ló poli­ti­kai nyi­lat­ko­zat elfo­ga­dá­sá­ra, amely arról szól, hogy az Ország­gyű­lés marasz­tal­ja el az Euró­pai Par­la­men­tet, ami­ért nehez­mé­nyez­te a magyar vétót a glo­bá­lis mini­mum­adó­val kap­cso­lat­ban. A gaz­da­sá­gi bizott­ság­nak benyúj­tott elő­ter­jesz­tés sze­rint Magyar­or­szág nem­ze­ti érde­ke­i­vel ellen­té­tes a glo­bá­lis mini­mum­adó, de

nehe­zen lehet érte­ni azt, hogy miért len­ne ellen­té­tes az ország érde­ke­i­vel, ha az itte­ni mul­ti­na­ci­o­ná­lis vál­la­la­tok töb­bet fizetnének

– véle­ke­dett. Fel­ve­tet­te: talán nem lenne‑e jó a magya­rok­nak, hogy keve­sebb pro­fi­tot vin­né­nek ki a mul­tik, nem lenne‑e jó a költ­ség­ve­tés­nek, ha több bevé­te­le lesz.

Répás­sy Róbert, az igaz­ság­ügyi tár­ca állam­tit­ká­ra emlé­kez­te­tett: hét­főn már meg­vi­tat­ta az Ország­gyű­lés a nyi­lat­ko­za­tot. Az ellen­zék megint egy adó­eme­lést támogat,

a glo­bá­lis mini­mum­adó egész Euró­pát ver­seny­hát­rány­ba sodor­ná és a magyar vál­lal­ko­zá­sok adó­ter­he­it is jelen­tő­sen emelné

– véle­ke­dett. Közöl­te: az Euró­pai Par­la­ment az állás­fog­la­lá­sá­ban egy az adó­val nem össze­füg­gő kér­dést – a hely­re­ál­lí­tá­si pén­ze­ket – is meg­em­lít, vagy­is poli­ti­kai nyo­más­gya­kor­lás­sal él, ezt pedig vissza kell uta­sí­ta­nia az Ország­gyű­lés­nek. Azt kér­te a kép­vi­se­lő­től, hogy az ellen­zék ne egy újabb adó mel­lett kampányoljon.

Mi Hazánk: nem a vállalkozókat kell támadni

Torocz­kai Lász­ló (Mi Hazánk) sze­rint üres a kassza, a kor­mány ezért most neki­esik a magyar vál­lal­ko­zá­sok­nak, vál­lal­ko­zók­nak, és meg­fe­le­lő időt sem ad nekik, hogy fel­ké­szül­je­nek a kata új szabályozására.

Ez egy bru­tá­lis táma­dás a magyar vál­lal­ko­zók­kal szemben

– jelen­tet­te ki. Közöl­te: ha a kor­mány­nak pénzt kell talál­nia, inkább a vál­ság haszon­él­ve­ző­it kel­le­ne meg­adóz­tat­ni, ilye­nek a glo­bá­lis tech cégek, és így gyors bevé­tel­hez jut­hat­na a költ­ség­ve­tés. Ugyan­csak meg lehet­ne adóz­tat­ni étel­fu­tár­szol­gál­ta­tás­sal fog­lal­ko­zó cége­ket, ame­lyek a vál­ság miatt növel­ték a bevé­te­le­i­ket – mondta.

Tál­lai And­rás, a Pénz­ügy­mi­nisz­té­ri­um par­la­men­ti állam­tit­ká­ra úgy vála­szolt, hogy a kép­vi­se­lő újabb ötle­tek­kel állt elő a költ­ség­ve­tés hely­ze­té­nek javí­tá­sá­ra, üres állam­kasszá­ról beszél, miköz­ben a frak­ció­tár­sai arról, hogy kinek kel­le­ne pénzt adni, ami ellent­mon­dást jelent. Elmond­ta: az OECD koráb­ban szin­tén java­sol­ta a nagy digi­tá­lis cégek meg­adóz­ta­tá­sát, de ez kike­rült a glo­bá­lis mini­mum­adó tervezetéből.

A glo­bá­lis mini­mum­adó mos­ta­ni ver­zi­ó­já­val az ország elvesz­te­né ver­seny­elő­nyét, ezért nem támo­gat­ja a kormány

– muta­tott rá.

Kitért rá: a katás rend­szer­nek sok elő­nye volt, sokan válasz­tot­ták az elmúlt tíz évben. A kata cél­ja, hogy azok­nak a vál­lal­ko­zók­nak a hely­ze­te, akik a lakos­ság­nak nyúj­ta­nak szol­gál­ta­tást, könnyebb legyen, az új rend­szer ezt biz­to­sít­ja, nekik meg­ma­rad a kata – magya­ráz­ta. Hoz­zá­tet­te: akik nem tud­ják foly­tat­ni a katát, azok­nak más ked­ve­ző adó­zá­si módot javasolnak.

MSZP: vezessék be a tanulmányi táborozást a közoktatásban!

Mol­nár Zsolt (MSZP) arról beszélt, hogy az MSZP stra­té­gi­ai győ­zel­met ara­tott a ter­mé­sze­ti örök­ség védel­me ügyé­ben, hiszen az Alkot­mány­bí­ró­ság hatá­ro­zat­ban til­tot­ta meg, hogy a jövő­ben beépít­sék a Bala­ton-par­ti terü­le­tet. Kitért arra is:

Tovább­ra is fenn­tart­juk a ter­mé­sze­tes vizek mel­let­ti stran­dok ingye­nes­sé téte­lé­ről szó­ló kezdeményezésünket.

Közöl­te: az MSZP tör­vény­ja­vas­lat­ban kez­de­mé­nye­zi, hogy a köz­ok­ta­tás­ban a negye­dik­től a 11. évfo­lya­mig hoz­zák lét­re a tanul­má­nyi tábo­ro­zás intéz­mé­nyét. Sze­rin­te ennek költ­sé­ge­it fedez­né a turiz­mus­ra a követ­ke­ző évek­ben szánt 581 mil­li­árd forin­tos támogatás.

Dömö­tör Csa­ba, a Minisz­ter­el­nö­ki Kabi­net­iro­da állam­tit­ká­ra azt mond­ta: a kor­mány­nak fon­tos a ter­mé­sze­ti érté­kek, a ter­mé­sze­tes vizek védel­me. Jelez­te: ami­kor a kor­mány beru­há­zá­sok­ról dönt, akkor egy­szer­re kell figye­lem­be ven­nie a gaz­da­sá­gi és a fog­lal­koz­ta­tá­si szem­pon­to­kat, a helyi­ek érde­ke­it és a ter­mé­szet védel­mét is. Elmondta:

Az elmúlt idő­szak­ban a Bala­ton part­ján 18 tele­pü­lés 42 sza­bad­strand­ja újult meg, össze­sen 4,5 mil­li­árd forint értékben.

Hoz­zá­tet­te: a Bala­to­non 107 köz­hasz­ná­lat­ban lévő strand van, közel két­har­ma­duk sza­bad­strand. A tábo­ro­kat ille­tő­en kiemel­te: a kor­mány támo­gat­ja a hatá­ron túli osz­tály­ki­rán­du­lá­so­kat, az Erzsé­bet prog­ram pedig soha nem látott lét­szám­ban biz­to­sít­ja a diá­kok nyaralását.

Momentum: a kormány egészpályás letámadást indított a középosztály ellen!

Bedő Dávid (Momen­tum) arra szó­lí­tot­ta fel a kor­mányt, hogy von­ja vissza a katá­ra vonat­ko­zó tör­vény­ja­vas­la­tot. Azzal vádol­ta a kabi­ne­tet, hogy „egész­pá­lyás letá­ma­dást” indí­tott a közép­osz­tály ellen, és 400 ezer vál­lal­ko­zó és csa­lád meg­él­he­té­sét akar­ja „föld­höz vág­ni” a kata módosításával.

Soros György, Brüsszel és a nem­át­ala­kí­tó óvo­dá­sok után a kor­mány­ol­dal új ellen­sé­gei a fod­rá­szok, a for­dí­tók, a gra­fi­ku­sok, a nyelv­ta­ná­rok és a vil­lany­sze­re­lők félel­me­tes sere­gei lettek

– fogal­ma­zott.

Úgy vél­te: az elmúlt har­minc év leg­sú­lyo­sabb vál­sá­ga során a kor­mány „nin­csen a hely­zet magas­la­tán”, össze-vissza beszél és cse­lek­szik, és „kinyír­ja” a leg­nép­sze­rűbb adó­zá­si for­mát, ami­vel közel fél­mil­lió egyé­ni vál­lal­ko­zót sodor bizonytalanságba.

Dömö­tör Csa­ba állam­tit­kár úgy rea­gált: az elmúlt 30 év leg­sú­lyo­sabb gaz­da­sá­gi vál­sá­ga 2010 előtt volt. Ma 7 szá­za­lék­kal növe­ke­dett gaz­da­ság, de volt, ami­kor 7 szá­za­lék­kal csök­kent, ma bér­eme­lést hajt vég­re a kor­mány, akkor egy­ha­vi bért és nyug­dí­jat elvet­tek, ma rekord­szin­ten áll a fog­lal­koz­ta­tás, akkor 12 szá­za­lé­kos volt a mun­ka­nél­kü­li­ség – sorol­ta. Szerinte:

Az ellen­zék a hábo­rús inf­lá­ció tényét meg­pró­bál­ja elvitatni,

hol­ott egye­nes követ­kez­mé­nye a hábo­rús hely­zet­nek az, hogyan veszít az érté­ké­ből az euró és más euró­pai valu­ták is a dol­lár­ral szem­ben. Az adó­zás­sal kap­cso­lat­ban kiemel­te: a Momen­tum azok­hoz csat­la­ko­zott, akik a tár­sa­sá­gi adót 19 szá­za­lék­ra emel­nék, a jöve­de­lem­adót pedig két­kul­csos­sá tennék.

Jobbik: azonnal vonja vissza a kormány a katáról szóló törvényjavaslatot!

Bren­ner Kolo­man (Job­bik) arra szó­lí­tot­ta fel „az orszá­got az állam­csőd felé kor­mány­zó fide­szes egy­pár­ti túl­ha­tal­mat”, hogy ne az önál­ló egzisz­ten­ci­át terem­tő pol­gá­ro­kat, vál­lal­ko­zá­so­kat sújt­sa, hanem azon­nal von­ja vissza a kata-tör­vény­ja­vas­la­tot. Szerinte:

Egy ilyen javas­la­tot egy pol­gá­ri kor­mány az adó­év kel­lős köze­pén ele­ve nem fogad­tat­hat­na el.

Fel­hív­ta a figyel­met arra: a kor­mány múlt héten jelen­tet­te be, hogy az Euró­pai Bizott­ság javas­la­tát elfo­gad­va, vál­lal­ja a spe­ci­á­lis gyors jog­al­ko­tá­sok csök­ken­té­sét, majd beter­jesz­tet­te a kata-tör­vény­ja­vas­la­tot, ame­lyet 30 óra alatt meg is akar sza­vaz­tat­ni az Ország­gyű­lés­sel. Úgy érté­kelt: az „igaz­ság órá­ja köze­leg”, „kezd fel­fes­le­ni a fide­szes egy­pár­ti túl­ha­ta­lom Patyom­kin-falu­já­nak szö­ve­te”, kide­rül, hogy a kor­mány nem meg­fe­le­lő­en köl­töt­te el az uni­ós for­rá­so­kat és ez most meg­bosszul­ja magát.

Rét­vá­ri Ben­ce, bel­ügyi állam­tit­kár úgy rea­gált: ha vala­hol fosz­lik a szö­vet, az a Job­bik kör­nyé­kén van. Rámutatott:

A bal­ol­dal a jövő évi költ­ség­ve­tés­hez benyúj­tott módo­sí­tó javas­la­tai 3000 mil­li­árd forint­tal emel­nék a magyar vál­lal­ko­zók terheit.

Kar­bon­adót és vagyon­adót vet­né­nek ki, ami­vel 1200 mil­li­ár­dot ven­né­nek el, míg a tár­sa­sá­gi adó eme­lé­sé­vel 2360 mil­li­árd forint­tal súj­ta­nák a magyar cége­ket – mond­ta. Sze­rin­te a kép­vi­se­lő nem mond­hat­ja azt, hogy Magyar­or­szá­gon rossz hely­zet len­ne akkor, ami­kor 3,5 szá­za­lé­kos a mun­ka­nél­kü­li­ség van, ami­kor bér­eme­lé­se­ket haj­tott vég­re a kor­mány és kifi­zet­te a 13. havi nyug­dí­jat, illet­ve a 25 év alat­ti­ak­nak adó­men­tes­sé­get biz­to­sí­tott és csa­lá­di adó­vissza­té­rí­tést is nyújtott.

DK: az egészségügyi szakemberektől sajnálják a pénzt

Komá­ro­mi Zol­tán (DK) fel­szó­la­lá­sá­ban keve­sell­te az egész­ség­ügy­re köl­tött álla­mi for­rá­so­kat. Sze­rin­te mind­ez a magán­egész­ség­ügy felé tere­li az embe­re­ket. Sérel­mez­te, hogy egyes kór­há­zak­ban szü­ne­tel­nek bizo­nyos ellá­tá­sok, a bete­ge­ket pedig akár több száz kilo­mé­ter­re kül­dik. Pél­da­ként a Jász-Nagy­kun-Szol­nok Megyei Heté­nyi Gyu­la Kór­há­zat hoz­ta fel, ahol szá­mos cse­cse­mő- és gyer­mek­el­lá­tást nem nyúj­ta­nak átme­ne­ti­leg, a szak­dol­go­zók hiá­nya miatt.

Emi­att akár két órát is utaz­ni­uk kell a súlyos műté­tek­re váró gyerekeknek

– mond­ta. Arról beszélt, hogy miköz­ben a kabi­net nem­át­ala­kí­tó műté­tek­től fél­ti az óvo­dá­so­kat, az éle­tük meg­óvá­sa érde­ké­ben saj­nál­ja a pénzt az egész­ség­ügyi szakemberektől.

Rét­vá­ri Ben­ce, a Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um állam­tit­ká­ra azt idéz­te fel, ami­kor a DK poli­ti­ku­sa, Lász­ló Imre kór­ház­be­zá­rá­so­kat tar­tott szük­sé­ges­nek. Ez nem elő­kép nél­kü­li – emlé­kez­te­tett, sorol­va, hány intéz­ményt zár­tak be az egy­ko­ri bal­ol­da­li kor­má­nyok. „Azt is elfe­lej­tik elmon­da­ni, hogy kor­mány­zá­suk alatt 16 ezer aktív ágy szűnt meg”, hat­ezer egész­ség­ügyi dol­go­zó­nak mond­tak fel, és elvet­tek egy­ha­vi bért az ápolóktól.

Leépí­tés, bezá­rás, for­rás­ki­vo­nás és pri­va­ti­zá­ció volt jel­lem­ző rájuk

– fogal­ma­zott. Emlé­kez­te­tett arra is, hogy a kép­vi­se­lő egyes Covid-vak­ci­nák ellen han­gol­ta az embe­re­ket. A kabi­net azon­ban mint­egy 123 szá­za­lék­kal növe­ke­dett az egész­ség­ügy­re for­dí­tott for­rás. Nem bezár­ták, hanem fel­újí­tot­ták a kór­há­za­kat, és úja­kat is épí­tet­tek – tet­te hoz­zá. Az orvo­sok szá­ma 2010 óta több mint négy­ezer­rel emel­ke­dett, több orvos, több for­rás­ból tud ugyan­annyi kór­ház­ban gyó­gyí­ta­ni – zár­ta szavait.

KDNP: indokolt az új határvédelmi szervezet felállítása

Föl­di Lász­ló (KDNP) a déli határ men­tén tapasz­talt növek­vő mig­rá­ci­ós nyo­más­ról beszélt. A mig­ráns­vál­ság leküz­dé­se érde­ké­ben sze­rin­te az uni­ó­nak egy­sé­ge­sen kel­le­ne fel­lép­nie, de a közös­ség ebben az alap­ve­tő sors­kér­dés­ben kudar­cot val­lott. Úgy fogalmazott:

Miköz­ben gaz­da­sá­gi beván­dor­lók ezrei gon­dol­ták úgy, hogy Euró­pa vár­ja őket, a kor­mány a nem­ze­ti érde­kek védel­mét választotta,

és ismé­tel­ten Euró­pa védel­me­ző­jé­nek sze­re­pé­be került. Ezért azon­ban segít­sé­get és köszö­ne­tet alig kapott, bírá­la­tot annál töb­bet. Rámu­ta­tott: a Szer­bi­á­ban vára­ko­zó több ezer ille­gá­lis beván­dor­ló foko­zott biz­ton­sá­gi koc­ká­za­tot jelent, ami miatt indo­kolt a határ­vé­del­mi szer­ve­zet felállítása.

Rét­vá­ri Ben­ce vála­szá­ban Szlo­vé­nia pél­dá­já­ra muta­tott rá, ahol a bal­ol­da­li kor­mány a határ­ke­rí­tés lebon­tá­sa mel­lett dön­tött, minisz­ter­el­nö­kük pedig a mig­rá­ci­ót a modern tár­sa­dal­mak részé­nek nevez­te. Min­den­ki lát­ja, mi a tét­je egy válasz­tás­nak itt Közép-Euró­pá­ban – szö­gez­te le, hoz­zá­té­ve: a bal­ol­da­li kor­má­nyok a brüssze­li elvá­rá­sok­nak meg­fe­le­lő­en been­ge­dik a mig­rán­so­kat. Azt mondta:

Egy­re agresszí­veb­bek az ember­csem­pé­szek, a leg­drá­ma­ibb fel­lé­pé­sük az volt, ami­kor pár méter­re a határ­tól ban­da­há­bo­rút folytattak.

A küz­de­lem az egy­re erő­sebb mig­rá­ció okán az egy­re nagyobb üzle­tet jelen­tő ember­csem­pé­sze­tért kapott for­rá­so­kért folyik. De ezek a ban­dák a fegy­ve­re­i­ket nem dob­ják el akkor, ami­kor a magyar határ­hoz köze­led­nek – jegyez­te meg. A szá­mok egy­ér­tel­mű növe­ke­dést mutat­nak – tet­te hozzá.

Fidesz: fontos az egyezség az uniós forrásokról

Hör­csik Richárd (Fidesz) az ország előtt álló kihí­vá­sok közül egyik leg­fon­to­sabb­nak nevez­te Magyar­or­szág esély­egyen­lő­sé­gé­nek kihar­co­lá­sát. A kor­mány a hely­re­ál­lí­tá­si ter­vét 2021 máju­sá­ban nyúj­tot­ta be, ám a mai napig nem fogad­ták azt el – emlé­kez­te­tett. Nav­ra­csics Tibor azon­ban minisz­ter­ként olyan fel­té­te­lek­ben álla­po­dott meg, ame­lyek ezt gyor­sít­ják. Ilyen fel­té­tel az egy­sze­rep­lős köz­be­szer­zé­sek szá­má­nak csök­ken­té­se, a kor­rup­ci­ós bün­te­tő­ügyek bíró­sá­gi jog­or­vos­la­tá­nak biz­to­sí­tá­sa az ügyé­szi dön­tés­sel szem­ben, a tár­sa­dal­mi kon­zul­tá­ció a jog­al­ko­tás­ban, és az, hogy a hitelt az ener­gia­füg­get­len­ség­re for­dít­ja az ország. Fon­tos­nak nevez­te az egyez­sé­get, mert a hely­re­ál­lí­tá­si alap költ­ség­ve­té­sé­ben van a for­rás a töb­bi között a peda­gó­gus- vagy egész­ség­ügyi bér­eme­lés­hez. Nem­ze­ti érdek­nek nevez­te a meg­ál­la­po­dás eléré­sét. Sze­rin­te ugyan­ak­kor a magyar bal­ol­dal min­dent meg­tesz, hogy meg­aka­dá­lyoz­za a megállapodást.

Lator­cai Csa­ba, a Minisz­ter­el­nök­ség állam­tit­ká­ra azt mond­ta, hogy a jelen uni­ós fej­lesz­té­si cik­lus for­rá­sa­i­ról üte­me­zet­ten tár­gyal a kor­mány, a magyar­or­szá­gi ter­ve­zet bizott­sá­gi érté­ke­lés­re vár. A hónap végé­ig ugyan­ak­kor min­den ope­ra­tív prog­ra­mot hiva­ta­lo­san benyújt a kabinet.

A kor­mány a hely­re­ál­lí­tá­si alap ese­té­ben is nyi­tott akár tech­ni­kai komp­ro­misszu­mos meg­ál­la­po­dás­ra is

– hang­sú­lyoz­ta. Arra törek­szik a kabi­net, hogy az uni­ós for­rá­sok fel­hasz­ná­lá­sá­val szo­ro­san össze nem füg­gő kér­dé­se­ket levá­lasszák a tár­gya­lás témá­já­ról, vagy­is hogy poli­ti­kai kér­dé­sek ne kerül­je­nek a szak­ma­i­ak közé – jegyez­te meg. Beszá­molt arról is, hogy a cik­lus for­rá­sa­i­nak több mint 23 szá­za­lé­ka gaz­da­ság­fej­lesz­tés­re for­dít­ja majd a kabi­net. Szin­tén fon­tos­nak nevez­te, hogy a magyar bal­ol­dal vég­re hagy­jon fel a brüssze­li áskálódásaival.

Ez történt a katatörvény vitájában

Kormány: a kata új szabályozása megőrzi a pozitívumokat, bezárja a kiskapukat

Tál­lai And­rás, a Pénz­ügy­mi­nisz­té­ri­um par­la­men­ti állam­tit­ká­ra expo­zé­já­ban kije­len­tet­te: a kata új sza­bá­lyo­zá­sa a kor­mány szán­dé­kai sze­rint meg­őr­zi az adó­nem eddi­gi pozi­tí­vu­ma­it, bezár­ja viszont azo­kat a kis­ka­pu­kat, ame­lyek a jog­al­ko­tói szán­dék­kal ellen­té­tes maga­tar­tást vál­tot­tak ki az adó­zók­nál. Kiemel­te: a javas­lat cél­ja, hogy olyan tör­vé­nyi sza­bá­lyo­kat ala­kít­son ki, ame­lyek meg­őriz­ve a kis­adó­zó vál­lal­ko­zá­sok téte­les adó­já­nak ered­mé­nye­it, biz­to­sít­ják, hogy az adó­nem tovább­ra is első­sor­ban az ere­de­ti­leg meg­cél­zott kör, a tény­le­ge­sen is vál­lal­ko­zá­si tevé­keny­sé­get foly­ta­tó leg­ki­sebb adó­ala­nyok szá­má­ra legyen von­zó adó­zá­si alternatíva.

A cél a jövő­ben is az, hogy a lakos­ság részé­re saját szol­gál­ta­tást nyúj­tó, ter­mé­ket érté­ke­sí­tő egyé­ni vál­lal­ko­zók kap­ja­nak lehe­tő­sé­get arra, hogy a tevé­keny­sé­gü­ket ter­he­lő vala­mennyi köz­te­her fize­té­si köte­le­zett­sé­gét cse­kély admi­niszt­rá­ció mel­lett, mél­tá­nyos mér­té­kű adó meg­fi­ze­té­sé­vel teljesítsék

– magya­ráz­ta. Hang­sú­lyoz­ta: e célok meg­va­ló­sí­tá­sa érde­ké­ben szü­le­tett meg tíz évvel ezelőtt az a sza­bá­lyo­zás, amely min­den koráb­bi­nál ked­ve­zőbb adó­kör­nye­ze­tet terem­tett a leg­ki­sebb, jel­lem­ző­en magán­sze­mé­lyek részé­re szol­gál­ta­tást nyúj­tó vál­lal­ko­zá­sok, önfog­lal­koz­ta­tók szá­má­ra. Az adó­mér­ték és admi­niszt­rá­ci­ós ter­hek csök­ken­té­se mel­lett az adó­nem cél­ja a gaz­da­ság kife­hé­rí­té­se a kis­vál­lal­ko­zói tevé­keny­ség­ből szár­ma­zó jöve­del­mek lega­li­zá­lá­sán keresz­tül – muta­tott rá.

Tál­lai And­rás kifej­tet­te: ez az adó­zá­si mód rend­kí­vül sike­res volt, több mint 450 ezren válasz­tot­ták az évek során, de

saj­nos az egy­sze­rű­ség és az ala­csony köz­te­her nem­kí­vá­na­tos irány­ba vit­te el az adó­nem működését.

Nagyon szé­les kör­ben elter­jedt az a gya­kor­lat, hogy a katát a mun­ka­vi­szony­ban vég­zett tevé­keny­ség kivál­tá­sá­ra hasz­nál­ják a mun­kál­ta­tók, mivel a kata mér­té­ké­nek vál­to­zat­lan­sá­ga mel­lett, a bérek és a mini­mál­bér emel­ke­dé­sé­vel ez az adó­mér­ték egy­re ked­ve­zőb­bé vált a nor­mál mun­ka­vi­szony­ban kifi­ze­tett mun­ka­bér ter­he­i­hez képest – mond­ta. Hoz­zá­tet­te: ez a káros gya­kor­lat komoly ver­seny­ké­pes­sé­gi hát­rányt jelent azok­nak a mun­kál­ta­tók­nak, akik jog­kö­ve­tő módon mun­ka­vi­szony­ban alkal­maz­nak szakembereket.

Úgy lát­ja, a 2021-ben beve­ze­tett szi­go­rí­tá­sok beve­ze­té­se követ­kez­té­ben a buj­ta­tott fog­lal­ko­zás meg­ne­he­zült ugyan, de az adó tovább­ra is ala­csony mér­té­ke mel­lett ez a jelen­ség tovább­ra sem szűnt meg. Továb­bi prob­lé­ma, hogy a kata lehe­tő­sé­get teremt a tár­sa­sá­gi adó és az osz­ta­lék utá­ni sze­mé­lyi jöve­de­lem­adó elke­rü­lé­sé­re is – mondta.

Közöl­te: az átala­kí­tás­ról a kor­mány az elmúlt hetek­ben szé­les­kö­rű kon­zul­tá­ci­ót foly­ta­tott szak­mai kama­rák, köny­ve­lők, adó­ta­nács­adók kép­vi­se­lő­i­vel, és egyet­ér­tés volt a kor­mány és a szak­mai kép­vi­se­lők között, hogy az átala­kí­tás során „a katát siker­tör­té­net­té tevő vitat­ha­tat­lan ered­mé­nye­ket min­den­kép­pen meg kell őriz­ni”. Ilyen az ala­csony admi­niszt­rá­ci­ós szük­ség­let, a gaz­da­ság­fe­hé­rí­tő hatás, továb­bá a mél­tá­nyos adó­te­her – sorolta.

Az állam­tit­kár kiemel­te: arról is szé­les­kö­rű egyet­ér­tés bon­ta­ko­zott ki, hogy a prob­lé­mák­ra olyan meg­ol­dást kell talál­ni, amely biz­to­sít­ja, hogy az adó­nem tovább­ra is első­sor­ban az ere­de­ti­leg meg­cél­zott kör­nek legyen von­zó adó­zá­si alternatíva.

Törvényalkotási bizottság: a kormánytöbbség támogatja, az ellenzék elutasítja a kata-törvényjavaslatot

Illés Bog­lár­ka (Fidesz) a tör­vény­al­ko­tá­si bizott­ság elő­adó­ja arról beszélt: tör­vény­ja­vas­lat a kis­adó­zó vál­lal­ko­zók szá­má­ra ala­kít ki új sza­bá­lyo­kat, ame­lyek biz­to­sít­ják az adó­nem ere­de­ti­leg meg­ha­tá­ro­zott cél­ját. A javas­lat ked­ve­ző fel­té­te­lek mel­lett, a vissza­élé­se­ket meg­szün­tet­ve, a leg­ki­sebb egyé­ni vál­lal­ko­zók szá­má­ra teszi von­zó­vá ezt az egy­sze­rű adó­zá­si for­mát az eddi­gi­nél maga­sabb évi 18 mil­lió forint bevé­te­li érték­ha­tá­rig – tet­te hoz­zá. Kiemelte:

Az adó­nem­mel kap­cso­la­tos kri­ti­kák között hang­sú­lyo­san meg­je­le­nik a búj­ta­tott fog­lal­koz­ta­tás elter­je­dé­se, amit jól szem­lél­tet, hogy 2020-ra már az összes katás mint­egy 40 szá­za­lé­kát tet­ték ki a koráb­ban alkal­ma­zás­ban állók.

Hoz­zá­tet­te: a 2021-ben beve­ze­tett szi­go­rí­tá­sok követ­kez­té­ben a búj­ta­tott fog­lal­koz­ta­tás meg­ne­he­zült ugyan, de a jelen­ség tovább­ra sem szűnt meg, és a mun­ka­vi­szony­ból érke­zők egy­re nagyobb mér­té­kű tér­nye­ré­se komoly ver­seny­ké­pes­sé­gi hát­rányt jelent azon mun­kál­ta­tók szá­má­ra, akik jog­kö­ve­tő módon, mun­ka­vi­szony­ban alkal­maz­nak szak­em­be­re­ket. Úgy érté­kelt: a gaz­da­ság­fe­hé­rí­tés és az adó­ter­hek csök­ken­té­se min­dig is kiemelt helyen sze­re­pelt a nem­ze­ti kor­má­nyok poli­ti­ká­já­ban, nem úgy, mint 2010 előtt, a bal­ol­da­li kor­má­nyok ide­jén, ami­kor az adó­rend­szer mun­ka- és csa­lád­el­le­nes, a feke­te­gaz­da­sá­got táp­lá­ló és a köz­te­her­vi­se­lést elke­rü­lő rend­szer volt.

Gré­czy Zsolt (DK) a bizott­sá­gi kisebb­sé­gi véle­mé­nyé­nek elő­adó­ja ugyan­ak­kor azt közöl­te: az ellen­zék egy­sé­ge­sen eluta­sít­ja a tör­vény­ja­vas­la­tot. Arra szó­lí­tot­ta fel a kor­mányt, hogy von­ja vissza az elő­ter­jesz­tést, kezd­jen érde­mi egyez­te­tést és az új sza­bá­lyok szep­tem­ber 1‑jei beve­ze­té­sé­vel ne szab­jon betart­ha­tat­lan határ­idő­ket nyár köze­pén több száz­ezer magyar csa­lád­nak és vállalkozásnak.

Úgy érté­kelt: a javas­lat több száz­ezer katás vál­lal­ko­zást tesz tönk­re, bizony­ta­la­nít el. Azzal vádol­ta a kor­mány­ol­dalt, hogy becsap­ta a válasz­tó­kat, hiszen erről a meg­szo­rí­tó cso­mag­ról és adó­eme­lés­ről nem volt szó ápri­lis 3‑a előtt. A poli­ti­kus fel­hív­ta a figyel­met arra: már több ezren til­ta­koz­nak a tör­vény­ja­vas­lat ellen a Kos­suth téren.

Fidesz: az új kata megszünteti a visszaéléseket

Illés Bog­lár­ka, a Fidesz vezér­szó­no­ka elmond­ta: a katá­ról szó­ló tör­vény­ja­vas­lat cél­ja, hogy olyan új sza­bá­lyo­kat ala­kít­son ki, ame­lyek meg­őr­zik az adó­nem pozi­tív ered­mé­nye­it, és biz­to­sít­ják, hogy az tovább­ra is első­sor­ban az ere­de­ti­leg meg­cél­zott sze­mé­lyi kör szá­má­ra legyen von­zó adó­zá­si alter­na­tí­va. Emlékeztetett:

A 2013-tól beve­ze­tett kata első­sor­ban a lakos­ság­nak érté­ke­sí­tő, jel­lem­ző­en kis­ipa­ros tevé­keny­ség­ből élők szá­má­ra készült, cél­ja az volt, hogy ked­ve­zőbb adó­kör­nye­ze­tet teremt­sen a leg­ki­sebb vál­lal­ko­zá­sok, önfog­lal­koz­ta­tók számára.

Sze­rin­te a beve­ze­tés óta eltelt mint­egy egy évti­zed­ben az elfo­ga­dott módo­sí­tá­sok azt ered­mé­nyez­ték, hogy a kata a nagyobb bevé­tel eléré­sé­re képes, inkább kifi­ze­tők­nek szám­lá­zó vál­lal­ko­zá­sok szá­má­ra is elér­he­tő­vé vált, ami azon­ban szá­mos prob­lé­mát fel­ve­tett. Rámu­ta­tott: a beér­ke­ző ada­tok és a kama­rai vissza­jel­zé­sek alap­ján egyes mun­ka­adók katás jog­vi­szony­ba kény­sze­rí­tet­ték mun­ka­vál­la­ló­i­kat, ezzel az állam­kasszát, a mun­ka­vál­la­ló­kat és a tisz­tes­sé­ges adó­zó­kat is meg­ká­ro­sít­hat­ták. Sze­rin­te az új kata meg­szün­te­ti eze­ket a visszaéléseket.

A DK Alkotmánybírósághoz fordul

Var­ju Lász­ló, a DK vezér­szó­no­ka arra szó­lí­tot­ta fel a kor­mányt, hogy von­ja vissza a tör­vény­ja­vas­la­tot. Elfo­gad­ha­tat­lan­nak nevez­te, hogy a kabi­net hatás­ta­nul­mány és elő­ze­tes egyez­te­tés nél­kül, „has­ra ütve” nyúj­tot­ta be a tör­vény­ja­vas­la­tot, és az új sza­bá­lyo­kat már év köz­ben beve­zet­né. Közölte:

A DK az ügy­ben az Alkot­mány­bí­ró­ság­hoz for­dul, mert alap­tör­vény-elle­nes­nek tart­ja a szabályozást.

Úgy érté­kelt: a kor­mány a mul­ti­kat védi, hiszen a katá­sok­kal szem­ben a mul­tik adóz­ta­tá­sát nem támo­gat­ja, miköz­ben a kis­vál­lal­ko­zó­kat meg­szo­rí­tó intéz­ke­dés­sel sújt­ja. Sze­rin­te a kata módo­sí­tá­sa a „bru­tá­lis Orbán-cso­mag” része, és azért van rá szük­ség, mert a kor­mány­nak „lóvét kell begyűj­te­ni”. Fel­hív­ta a figyel­met a sza­bá­lyo­zás elle­ni Kos­suth téri tün­te­tés­re és úgy vél­te: ma sok kis­vál­lal­ko­zó teszi fel majd azt a kér­dést magá­nak, hogy ezek után dol­goz­zon feke­tén vagy „húz­za le a rolót”.

KDNP: a baloldal nemmel szavazott a katára

Nacsa Lőrinc (KDNP) bírál­ta a Var­ju Lász­ló (DK) által elmon­dot­ta­kat, és olyan intéz­ke­dé­se­ket ele­ve­ní­tett fel, ami­kor Gyur­csány Ferenc minisz­ter­el­nök­ként szűk határ­idők­kel emelt adó­kat jelen­tős mér­ték­ben. Kifo­gá­sol­ta, hogy egy olyan tör­vényt véd az ellen­zék, ame­lyet be sem akart vezet­ni. Fel­idéz­te, hogy az ellen­zék 2012-ben nem támo­gat­ta a katát, szá­mos kép­vi­se­lő és az MSZP is nem­mel szavazott.

Azt is fel­idéz­te, hogy a Nép­sza­va két éve arról írt: a cégek nagy szám­ban szer­vez­ték ki mun­ka­vál­la­ló­i­kat katás vál­lal­ko­zó­nak, ezzel a búj­ta­tott fog­lal­koz­ta­tás­sal pedig a jára­dé­kok­tól fosz­tot­ták meg őket.

Aki a vál­toz­ta­tás után is a kata hatá­lya alatt marad, annak a módo­sí­tás adó­csök­ken­tést jelent

– muta­tott rá -, hiszen eddig 15 mil­lió forin­tos éves bevé­tel után fizet­tek havi 50 ezer forin­tos adót, a jövő­ben azon­ban 18 mil­lió forin­tos bevé­tel után is ugyan­annyi lesz az adó­juk. Azt mond­ta: a bal­ol­dal kor­má­nyon a leg­ne­he­zebb hely­zet­be hoz­ta a kisvállalkozásokat.

Jobbik: a kormány a multikat kényezteti, és megszorítja a magyar kisvállalkozókat

Z. Kár­pát Dáni­el (Job­bik) „bol­se­vik tem­pó­nak” nevez­te a Fidesz vezér­szó­no­ka által elmon­dot­ta­kat, és vissza­uta­sí­tot­ta az ellen­zé­ket ért bírá­la­ta­it. Úgy fogal­ma­zott: a kor­mány min­dent meg­tesz a mul­ti­cé­gek kényez­te­té­se érde­ké­ben, eköz­ben meg­szo­rí­tást vezet be a magyar kis­vál­lal­ko­zók­nak. Annak elle­né­re, hogy a kis­vál­lal­ko­zók fog­lal­koz­tat­ják a leg­több embert Magyarországon.

Úgy fog­lal­ta össze a Job­bik köve­te­lé­sét: szün­tes­sék meg szak­ma­cso­por­tok vagy az önkor­mány­za­tok veg­zá­lá­sát, mert az a feke­te­gaz­da­ság felé viszi a folya­ma­to­kat. Cél­zott ellen­őr­zé­sek­kel szá­mol­ják fel a vissza­élé­se­ket azok­nál a cégek­nél, ahol túl sok a katás. Tovább­ra is lehes­sen nyug­díj mel­lett vagy mel­lék­fog­lal­ko­zás­ként katáz­ni, de ha még­is vál­toz­tat­ná­nak, azt janu­ár 1‑jétől tegyék meg.

Von­ják vissza a cso­ma­got, és tisz­tes­sé­ges úton pró­bál­ják meg azt átbeszélni!

– köve­tel­te. Élet­sze­rűt­len­nek nevez­te az elő­ter­jesz­tést, amely tel­jes szak­ma­cso­por­tok éle­té­vel ját­szik. Arra hív­ta fel a figyel­met, hogy ha az érin­tet­tek lecsúsz­nak a közép­osz­tály­ból, akkor szo­ci­á­lis támo­ga­tás­ra szo­rul­nak majd.

Momentum: hagyják békén a kisvállalkozókat!

Orosz Anna, a Momen­tum vezér­szó­no­ka fel­szó­lí­tot­ta a kor­mányt, hogy hagy­ják békén a kis­vál­lal­ko­zó­kat. Köve­tel­te, hogy a kis­vál­lal­ko­zók tovább­ra is szám­láz­has­sa­nak cégek­nek, vala­mint, hogy adó­év köz­ben ne vál­toz­tas­sa­nak az adó­zás sza­bá­lya­in. Meg­íté­lé­se sze­rint a Fidesz egyet­len nap alatt 400 ezer kis­vál­lal­ko­zót tesz tönk­re, ráadá­sul a nyá­ri sza­bad­sá­gok ide­jén. A katá­sok jobb eset­ben egyé­ni vál­lal­ko­zó­vá vál­hat­nak, ami havon­ta több száz­ezer forint­nyi több­let­ki­adást jelent majd nekik, rosszabb eset­ben csőd­be men­nek és a feke­te­gaz­da­ság­ba kény­sze­rül­nek majd. Azt is mondta:

A Fidesz-kor­mány­nak 10 éve volt javí­ta­ni, igaz­sá­go­sab­bá ten­ni ezt az adó­ne­met, ehe­lyett most eltör­lik az egé­szet, min­den kis­vál­lal­ko­zó katást a sza­ka­dék szé­lé­re sodorva.

Mind­eköz­ben a fide­szes poli­ti­ku­sok „tűz­be men­nek” a glo­bá­lis mini­mál­adó ellen, az ext­rán nye­re­sé­ges vál­lal­ko­zó­kat véd­ve ezzel – tet­te hoz­zá Orosz Anna.

MSZP: életszerűtlen helyzetet teremt a törvényjavaslat

Vaj­da Zol­tán, az MSZP vezér­szó­no­ka kér­ke­dő­nek, pofát­lan­nak és pök­hen­di­nek nevez­te azt az eljá­rást, hogy más­fél nap alatt „átve­rik” a javas­la­tot az Ország­gyű­lé­sen, három órát adva a módo­sí­tó javas­la­tok benyúj­tá­sá­ra. Kitért arra is, az új sza­bá­lyo­zás tel­je­sen élet­sze­rűt­len hely­ze­tet teremt. Pél­da­ként emlí­tet­te, hogy a víz­ve­ze­ték-sze­re­lő­nek, mielőtt kimegy egy tár­sas­ház­ba, ahol ömlik a víz, ki kell derí­te­nie, hogy a prob­lé­ma for­rá­sa egy lakás vagy egy közös helyi­ség, hiszen ettől függ majd, hogy adhat‑e szám­lát és kimehet‑e a hibát elhá­rí­ta­ni. Mint mondta

a katá­sok jelen­tős, cégek­nek is dol­go­zó cso­port­ja „lehúz­hat­ja a rolót”,

így a massző­rök, a klí­ma­sze­re­lők, a cuk­rá­szok, aki időn­ként ren­dez­vé­nyek­re is visz­nek tor­tát, a radio­ló­gus, aki magán­kór­há­zak­nak is dol­go­zik, a kiad­vány­szer­kesz­tők, igaz­ság­ügyi szak­ér­tők, kéz­mű­ve­sek, akik kiál­lí­tás­ra is dol­goz­nak, a fény­ké­pé­szek, vagy a bicik­lis­fu­tá­rok – sorol­ta. Vaj­da Zol­tán ugyan­ak­kor gyá­va­ság­nak nevez­te, hogy – mivel a Fidesz fél tőlük – a taxi­so­kat kivet­ték a javaslatból.

Mi Hazánk: a kormány a fekete- és szürkegazdaságot hizlalja a katások tönkretételével

Apá­ti Ist­ván (Mi Hazánk) cini­kus­nak nevez­te, hogy a kor­mány a lehe­tő­sé­gek tár­há­zá­nak meg­nyi­tá­sa­ként beszél a javas­lat­ról, mond­ván, 50 szá­za­lék­kal növe­lik a katá­sok bevé­te­li hatá­rát, miköz­ben az adó vál­to­zat­lan marad. Való­já­ban szep­tem­ber else­jé­től sok­kal keve­seb­ben fog­ják tud­ni igény­be ven­ni a ked­vez­mé­nyes, egy­sze­rű adó­zást. Azt mond­ta: jelen­leg 460 ezren adóz­nak a kata sza­bá­lyai sze­rint, ebből 426 ezer egyé­ni vál­lal­ko­zó van, 108 ezren mel­lék­ál­lás­ban katáz­nak. Csak ezzel a 108 ezer ember­rel szá­mol­va, egy katás vál­lal­ko­zó­hoz átla­go­san négy eltar­tot­tat szá­mol­va – bele­ért­ve magát a vál­lal­ko­zót is -, ez 400–500 ezer magyar embert érint. Meg­íté­lé­se szerint:

A Fidesz azért idő­zí­tet­te így a javas­la­tot, mert ha azt a válasz­tá­si kam­pány­ban nyújt­ják be, biz­to­san kinyír­ták vol­na a kétharmadukat.

Arról is beszélt, a kor­mány ahe­lyett, hogy „sze­lek­tív gyom­ir­tást” vég­zett vol­na a katás vissza­élé­sek meg­szün­te­té­sé­re, totá­lis gyom­ír­tást haj­tott vég­re. Érté­ke­lé­se sze­rint a kata tönk­re­té­te­lé­vel a kor­mány a feke­te- és a szür­ke­gaz­da­sá­got fog­ja hiz­lal­ni, és lesz­nek majd, akik az orszá­got is elhagy­ják miatta.

Kifo­gá­sol­ta azt is, hogy a kor­mány­pár­ti kép­vi­se­lők azt a hamis lát­sza­tot kel­tik, hogy egy katás adó­zó eddig az adón kívül sem­mi más­sal nem járult hoz­zá a köz­te­her­vi­se­lés­hez. Ez hazug­ság, hiszen a katás vál­lal­ko­zók is igény­be vet­tek vala­mi­lyen szol­gál­ta­tást, vásá­rol­tak árut, fenn­tar­tot­tak gép­jár­mű­vet, és így meg­fi­zet­ték a 27 szá­za­lé­kos áfát, fize­tet­tek jöve­dé­ki adót és egyéb köz­ter­he­ket – mondta.

Párbeszéd: a törvényjavaslat minden szempontból kifejezetten káros

Mellár Tamás (Pár­be­széd) azt mond­ta, eddig értet­te, hogy a Fidesz miért tesz vala­mit, még ha nem is értett egyet azok­nak a tet­tek­nek cél­ja­i­val. A mos­ta­ni tör­vény­ja­vas­lat azon­ban min­den szem­pont­ból kife­je­zet­ten káros, nem­csak az ország, de a Fidesz és a kor­mány szá­má­ra is – jelen­tet­te ki.

A gaz­da­ság nem fog kife­hé­red­ni, sokan inkább a szür­ke- és feke­te­gaz­da­sá­got választ­ják majd, mások kül­föld­re köl­töz­nek, a bevé­te­lek pedig nem fog­nak nőni, mert jelen­tő­sen csök­ke­ni fog az adóalap

– érvelt a fel­szó­la­ló. Ugyan­ak­kor azzal is szem­be kell néz­nie a kor­mány­nak, hogy több száz­ezer embert érint súlyo­san a vál­to­zás, ők pedig poli­ti­ka­i­lag érté­ke­lik majd, hogy mit igért a kor­mány és abból mit való­sít meg – tet­te hoz­zá.  A kabi­net meg­fe­led­ke­zik arról, hogy néhány nap­ja meg­ígér­te az EU-nak, hogy azután meg­fe­le­lő egyez­te­tést foly­tat a tör­vény­ja­vas­la­tok­ról és időt hagy, hogy az érin­tet­tek fel tud­ja­nak készül­ni a vál­to­zá­sok­ra – emel­te ki.

LMP: a törvényjavaslat elfogadása után a feketegazdaság újra erőre kap

Csár­di Antal (LMP) kije­len­tet­te, hogy az indok­lás és az elő­ter­jesz­tői expo­zé is hazug­sá­gok­kal van tele­tűz­del­ve. A Fidesz gaz­da­ság­po­li­ti­ká­ja arról szól, hogy a mul­ti­na­ci­o­ná­lis cégek érde­ke­it min­den körül­mé­nyek között érvé­nye­sí­tik, szem­ben a magyar tár­sa­da­lom ele­mi érde­ke­i­vel – állította.

A Fidesz-KDNP hét­főn is tűz­zel-vas­sal küz­dött a mul­ti­na­ci­o­ná­lis cégek glo­bá­lis mini­mum­adó­ja ellen – tet­te hoz­zá. Hang­sú­lyoz­ta, hogy a javas­lat hat­he­tes fel­ké­szü­lé­si időt biz­to­sít az adó­ala­nyok­nak arra, hogy alkal­maz­kod­ja­nak az új szabályokhoz.

A katás vál­lal­ko­zók­nak a nyá­ron az lesz a fel­ada­tuk, hogy köny­ve­lőt keres­se­nek, gaz­da­sá­gi stra­té­gi­át gyárt­sa­nak és újra­gon­dol­ják a tel­jes működésüket

– érvelt. A tör­vény­ja­vas­lat elfo­ga­dá­sa után a feke­te­gaz­da­ság újra erő­re kap – fog­lal­ta össze véle­mé­nyét a poli­ti­kus, aki kér­te az indít­vány visszavonását.

Komá­ro­mi Zol­tán (DK) arról beszélt, hogy az Ország­gyű­lés­nek azért kell hoz­nia tör­vé­nye­ket, hogy azzal meg­könnyít­se az embe­rek életét.

Ez a javas­lat azon­ban meg­ren­dí­tet­te azt a meg­győ­ző­dé­sét, hogy a tör­vé­nyek az embe­rek, az ország érde­két szolgálják

– jelen­tet­te ki. Kifo­gá­sol­ta, hogy a taxi­sok mel­lett nem jelen­te­nek kivé­telt az üzem­or­vo­sok – vál­lal­ko­zó házi­or­vo­sok -, akik leg­több­ször katás­ként vég­zik a tevé­keny­sé­gü­ket és akik­kel álta­lá­ban kis­vál­lal­ko­zá­sok szer­ződ­nek. Ha szá­muk­ra meg­szű­nik ez a lehe­tő­ség, az jelen­tős több­let­ter­het jelent nekik, és kér­dé­ses, biz­to­san ezt akarta‑e az elő­ter­jesz­tő – közölte.

Apá­ti Ist­ván (Mi Hazánk) kiemel­te: az elő­ter­jesz­tő sze­rint bizo­nyá­ra azért ked­ve­ző a javas­lat idő­zí­té­se, mert azt gon­dol­ta, a nyár miatt nem lesz ellen­ál­lás, de a most kibon­ta­ko­zó tün­te­tés nem ezt mutat­ja. A lehe­tő leg­rosszabb dön­tést hoz­ták, hiszen alig múlt el a jár­vány, a szom­széd­ban hábo­rú dúl, és ilyen idő­szak­ban nem kel­le­ne bán­ta­ni a vál­lal­ko­zó­kat, akik segít­ség nél­kül biz­to­sít­ják a saját és csa­lád­juk meg­él­he­té­sét – véle­ke­dett. Hoz­zá­tet­te: ala­po­sab­ban meg kel­lett vol­na vizs­gál­ni a vár­ha­tó hatá­so­kat, mert való­szí­nű­leg sok­kal keve­sebb bevé­te­le lesz a költ­ség­ve­tés­nek, mint amennyit a vál­to­zás­tól remél­nek. Hangsúlyozta:

Sok­kal haté­ko­nyabb meg­ol­dá­so­kat lehe­tett vol­na válasz­ta­ni, nem a katás vál­lal­ko­zók jelen­tik a veszélyt a magyar gazdaságra.

A kaszi­nó­kat is be kel­le­ne kap­csol­ni a NAV online rend­sze­ré­be, hiszen sok­kal több pénzt tud­ná­nak beszed­ni a kaszi­nók­tól, mint amennyit „a katás vál­lal­ko­zók tönk­re­té­te­lé­vel” el tud­nak érni – mondta.

Kanász-Nagy Máté (LMP) sze­rint ez a javas­lat azt mutat­ja, hogy milyen irány­ba sze­ret­né a Fidesz tol­ni az ország sze­ke­rét. A kor­mány szö­vet­sé­get kötött a nyu­ga­ti, jel­lem­ző­en német cent­rum­tő­ké­vel, és arra pró­bál­ja ala­poz­ni az ország ver­seny­ké­pes­sé­gét, hogy a nagy­vál­la­la­tok­nak adó­pa­ra­di­cso­mot biz­to­sít – vél­te. Úgy lát­ja, ez kiszol­gál­ta­tott, füg­gő hely­ze­tet teremt, és ahogy a nagy autó­gyá­rak­nak leál­do­zik, úgy a magyar gaz­da­ság is lejt­me­net­be kap­csol. Ehe­lyett szük­ség len­ne a kis- és közép­vál­lal­ko­zá­sok támo­ga­tá­sá­ra, vala­mint zöld meg­ol­dá­so­kat kel­le­ne beve­zet­ni – mondta.

Hil­ler Ist­ván (MSZP) közöl­te: a művé­sze­ket külö­nö­sen rosszul érin­tet­te a jár­vány, nem tud­tak bevé­tel­re szert ten­ni, és közü­lük jó néhá­nyan most azért tün­tet­nek, mert adóz­ni akarnak.

Úgy gon­dol­ják, hogy mun­ká­juk­kal akkor tud­nak szol­gál­ni, ha a tevé­keny­sé­gük után tisz­tes­sé­ge­sen adózhatnak

– mond­ta. Kiemel­te: tud­ja, a frak­ció­fe­gye­lem mit vár el a kor­mány­pár­ti kép­vi­se­lők­től, de ezt a javas­la­tot vissza kel­le­ne von­ni, és át kel­le­ne gon­dol­ni, mit jelent, hogy az embe­rek tisz­tes­sé­ge­sen akar­nak adózni.

A fide­szes Illés Bog­lár­ka arra kér­te az ellen­zé­ket, hogy a tény­le­ges kis­adó­zó­kat támo­gas­sák, és tegyék lehe­tő­vé, hogy 18 mil­lió forin­tos érték­ha­tá­rig legyen lehe­tő­sé­gük a katát válasz­ta­ni. Úgy vél­te: a kiva és a téte­les áta­lány­adó­zás is meg­fe­le­lő lehe­tő­sé­get tud­nak nyúj­ta­ni a kata helyett. Arról is beszélt: egy olyan hely­zet állt elő, hogy a mun­kál­ta­tók a mun­ka­vál­la­ló­kat egy­ér­tel­mű­en a kata irá­nyá­ba tere­lik, így viszont a nyug­díj­el­lá­tá­suk jelen­tős mér­ték­ben csök­ken­ne. Sze­rin­te a javas­lat a cél­ja éppen az, hogy ezt elkerüljék.

Dávid Ferenc (DK) azt kifo­gá­sol­ta, hogy a kor­mány sem a mun­ka­adók­kal, sem a mun­ka­vál­la­lók érdek­kép­vi­se­le­ti­vel nem egyez­te­tett, hanem annak az ipar­ka­ma­rá­nak kér­te ki a véle­mé­nyét, amely vakon vég­re­hajt­ja a kor­mány elkép­ze­lé­se­it. Azzal vádol­ta a Magyar Keres­ke­del­mi és Ipar­ka­ma­ra elnö­két, Par­ragh Lász­lót, hogy „merény­le­tet” köve­tett el a kis­vál­lal­ko­zók ellen. Fel­ve­tet­te: a taxi­sok azért kap­hat­tak kivé­telt az új sza­bá­lyok alól, mert az egyik leg­na­gyobb buda­pes­ti taxis­tár­ság elnö­ke a Buda­pes­ti Keres­ke­del­mi és Ipar­ka­ma­ra elnöke.

Keresz­tes Lász­ló Lóránt (LMP) a kor­mány­pár­tok vezér­szó­no­ka­i­tól azt kér­dez­te, miért egyez­te­tés nél­kül nyúj­tot­ták be a javas­la­tot, illet­ve tudtak‑e erről elő­re, eltitkolták‑e ezt a ter­vet a válasz­tók elől. Sze­rin­te a kor­mány köröm­sza­kad­tá­ig védi a mul­ti­na­ci­o­ná­lis cége­ket, és a jelen­le­gi súlyos gaz­da­sá­gi és a tár­sa­dal­mi vál­ság köze­pet­te száz­ez­re­ket hoz kilá­tás­ta­lan hely­zet­be. Sze­rin­te ebben a hely­zet­ben az len­ne a meg­ol­dás, ha Orbán Vik­tor minisz­ter­el­nök tar­ta­na egy rövid vide­ós beje­lent­ke­zést, ami­ben a kata-sza­bá­lyo­zás vissza­vo­ná­sá­ra uta­sí­ta­ná a pénzügyminisztert.

Z. Kár­pát Dáni­el (Job­bik) arra szó­lí­tot­ta fel a kabi­ne­tet, hogy egy órán belül von­ja vissza az elő­ter­jesz­tést, illet­ve tegye egy­ér­tel­mű­vé, hogy az egész­ség­ügyi dol­go­zók men­te­sül­nek a módo­sí­tás alól.

Var­ju Lász­ló (DK) arról beszélt: órák óta tün­tet­nek Buda­pes­ten azok az embe­rek, amik­nek a meg­él­he­té­sét teszi tönk­re a kormány.

Tóth End­re (Momen­tum) azzal vádol­ta a kor­mányt, hogy „adó­pa­ra­di­cso­mot” hozott lét­re a mul­ti­cé­gek szá­má­ra, de „adó­pok­lot” akar terem­te­ni a kis­vál­lal­ko­zók­nak. Úgy fogalmazott:

A mul­ti­cé­ge­ket a magyar adó­pa­ra­di­csom kapu­já­ban Szij­jár­tó Szent Péter vár­ja adó­ked­vez­mé­nyek­kel és rekorda­la­csony tár­sa­sá­gi adóval,

míg a kis­vál­lal­ko­zó­kat az „adó­po­kol kén­kö­ves bugy­ra­i­ba” készül vet­ni a kor­mány, ahol Var­ga Mihály és a Par­ragh Lász­ló „szur­kál­ja őket vas­vil­lá­juk­kal”, a céges szám­lá­zás tilal­má­val és a szep­tem­be­ri átál­lá­si határidővel.

Az elnök­lő Lator­cai János (KDNP) fel­szó­la­lá­sa után arra kér­te a kép­vi­se­lőt, hogy egy­há­zi kife­je­zé­sek­kel a jövő­ben nem viccelődjön.

Tor­dai Ben­ce (Pár­be­széd) azt java­sol­ta a kor­mány­nak, ha már a magyar tár­sa­da­lom érde­ke­it nem nézik, néz­zék leg­alább a saját önös érde­ke­i­ket, hiszen nem akar­hat­ják, hogy egy­mil­lió embert saját maguk­ra hara­gít­sa­nak. Meg­íté­lé­se szerint

a kor­mány és az egész ország érde­ke az len­ne, hogy az óri­ás­cé­gek, akik­nek adó­pa­ra­di­cso­mot épí­tet­tek ki Magyar­or­szá­gon, meg­fi­zes­sék az adót.

Magyar­or­szág­nak 600 mil­li­árd forint­nyi több­let­be­vé­telt jelen­te­ne, ha csat­la­koz­na 140 ország meg­ál­la­po­dá­sá­hoz a nem­zet­kö­zi mul­ti­na­ci­o­ná­lis cégek meg­adóz­ta­tá­sá­ról – mond­ta, majd fel­tet­te a kér­dést, hány mil­li­árd forin­tot vár a kor­mány a katá­sok sanyargatásától?

Tóth End­re (Momen­tum) fel­ol­vas­ta a Magyar Orvo­si Kama­ra köz­le­mé­nyét, amely­ben a szak­mai szer­ve­zet arra figyel­mez­tet, hogy a kata-sza­bá­lyok átme­net nél­kü­li módo­sí­tá­sa tovább nehe­zí­ti az egészég­ügy­ben az ügye­le­tek ellá­tá­sát, a beteg­el­lá­tást, és azt kéri, leg­alább a bete­gek biz­ton­sá­ga érde­ké­ben halasszák el a dön­tést a tár­sa­dal­mi kon­zul­tá­ció erejéig.

Sza­bó Sza­bolcs (Momen­tum) a Szép­írók Tár­sa­sá­gá­nak nyílt leve­lét olvas­ta fel, amely­ben til­ta­koz­nak a katá­ról szó­ló új javas­lat ellen és arra szó­lít­ják fel a dön­tés­ho­zó­kat, hogy ne fogad­ják el a javas­la­tot, amely tönk­re­te­szi a művé­sze­ti szek­tor­ban vál­lal­ko­zó­ként dol­go­zók utol­só menedékét.

Csár­dy Antal (LMP) a taxi­sok érdek­kép­vi­se­le­té­nek leve­lét olvas­ta fel, jelez­ve, még a javas­lat egyet­len kivé­te­le­zett cso­port­ja is kor­rek­ci­ót kér a kor­mány­tól. Hoz­zá­tet­te: jel­zés­ér­té­kű, hogy ennyi szak­mai szer­ve­zet til­ta­ko­zik a javas­lat ellen, amit sze­rin­te hala­dék­ta­la­nul vissza kell vonni.

Bedő Dávid (Momen­tum) arra figyel­mez­te­tett, a kata sza­bá­lyo­zá­sá­nak szi­go­rí­tá­sa után majd­nem min­den szol­gál­ta­tás­nak emel­ked­ni fog az ára.

Sza­bó Rebe­ka (Pár­be­széd) „osto­ba mar­ha­ság­nak” nevez­te a javas­la­tot és annak ilyen rövid határ­ide­jű beve­ze­té­sét. A kép­vi­se­lő azt java­sol­ta a fide­szes kép­vi­se­lők­nek, akik­nek sze­rin­te fogal­muk sincs arról, mi tör­té­nik az ország­ban, hogy men­je­nek ki a Mar­git-híd­ra, néz­ze­nek a tün­te­tők sze­mé­be, aztán tükörbe.

Keresz­tes Lász­ló Lóránd (LMP) ugyan­csak azt kifo­gá­sol­ta, hogy a kor­mány a jog­sza­bá­lyok­ban is elő­írt egyez­te­té­si köte­le­zett­sé­gé­nek nem tett ele­get. A javas­lat napi­rend­ről való levé­te­lét, „érde­mi, rész­le­tes vita” fel­foly­ta­tá­sát és a szak­mai szer­ve­ze­tek véle­mé­nyé­nek meg­hall­ga­tá­sát kér­te a kormánytól.

Gelen­csér Ferenc (Momen­tum) a kor­mány szé­gye­né­nek nevez­te a javas­la­tot, meg­je­gyez­ve, a magyar tör­té­ne­lem során nem volt pél­da ilyen cinizmusra.

Tor­dai Ben­ce (Pár­be­széd) azt mond­ta, a válasz­tó­ke­rü­le­té­ben talál­ha­tó II. kerü­let­ben van a leg­több egyé­ni vál­lal­ko­zó, és sze­rin­te a javas­lat­tal a kor­mány cél­ja, hogy „azo­kat üssék,” akik eddig a kor­mány­tól nem füg­gő vál­lal­ko­zó­ként túl „sok bor­sot tör­tek a Fidesz orra alá”.

Kun­hal­mi Ágnes (MSZP) azt mond­ta, most fog kide­rül­ni az ország nyil­vá­nos­sá­ga szá­má­ra, hogy egy világ­gaz­da­sá­gi vál­sá­got a kor­mány sem képes meg­szo­rí­tá­sok nél­kül végigcsinálni.

Dömö­tör Csa­ba (Fidesz) hang­sú­lyoz­ta, ami­kor a kor­mány koráb­ban beve­zet­te a katát, akkor azt egyet­len bal­ol­da­li frak­ció sem támogatta.

Seb­ők Éva (Momen­tum) kije­len­tet­te, hogy kilenc­ven nap egy tisz­tes­sé­ges szoft­ve­res átál­lás­ra nem elegendő.

Kom­játhi Imre (MSZP) azt állí­tot­ta, hogy a kor­mány­pár­to­kat nem érdek­li a magyar embe­rek sora.

Z. Kár­pát Dáni­el (Job­bik) azt mond­ta, a Fidesz eluta­sí­tot­ta a mul­ti­cé­gek ará­nyos és a köz­te­her­vi­se­lés felé muta­tó adóz­ta­tá­sát, a magyar kis- és köze­pes vál­lal­ko­zá­so­kat azon­ban „meg­szo­rít­ják és szén­né adóztatják”.

Tor­dai Ben­ce és Sza­bó Tímea, a Pár­be­széd poli­ti­ku­sai arra kér­ték a kor­mány­pár­ti kép­vi­se­lő­ket, hogy szó­lal­ja­nak fel és magya­ráz­zák meg, miért jó a törvénymódosítás.

Ber­ki Sán­dor (Pár­be­széd) sze­rint sem­mi szak­mai nincs a javas­lat­ban, és ha a kor­mány­pár­tok meg­sza­vaz­zák a tör­vényt, meg­mu­tat­ják, hogy mire szá­mít­hat­nak az embe­rek a követ­ke­ző évek­ben, meg­mu­tat­ják, milyen komo­lyan képe­sek beavat­koz­ni az embe­rek életébe.

Kocsis Máté (Fidesz) arról beszélt, hogy a kor­mány­pár­tok nem vesz­nek részt az egy­re dur­vább sze­mé­lyes­ke­dés­ben, erre nem rea­gál­nak. Az itt fel­szó­la­ló ellen­zé­ki kép­vi­se­lők ki van­nak han­go­sít­va az álta­luk össze­hí­vott tün­te­té­sen, és való­szí­nű­leg van egy ver­seny, hogy ki kap­ja a nagyobb tap­sot, ennek köszön­he­tő most a sok fel­szó­la­lás – mond­ta. Kiemelte:

A kata nem szű­nik meg, és ha az ellen­zé­ken múl­na, egy­ál­ta­lán nem len­ne ilyen adó­zá­si forma.

Ez a javas­lat azt jelen­ti, hogy vissza­tér­nek az ere­de­ti szán­dék­hoz, amely sze­rint a lakos­sá­gi szol­gál­ta­tást nyúj­tók­nak legyen adó­zá­si for­ma a kata, mert sok helyen buj­ta­tott fog­lal­koz­ta­tá­si for­má­vá ala­kult – közöl­te. Hoz­zá­tet­te: akik eddig katáz­tak, választ­hat­nak más adó­zá­si for­mák közül. Kocsis Máté hang­sú­lyoz­ta: mind­egy, mit csi­nál a kor­mány, az ellen­zék úgy­is tiltakozik.

Ezt köve­tőn a vitát lezárták.

Zárszó

Tál­lai And­rás, a Pénz­ügy­mi­nisz­té­ri­um par­la­men­ti állam­tit­ká­ra sze­rint a tün­te­té­sen ellen­zé­ki kép­vi­se­lők embe­re­ket tör­vény­te­len­sé­gek­re pró­bál­nak ráven­ni, ami nincs rend­jén. Közölte:

A ház­sza­bály lehe­tő­vé teszi, hogy a par­la­ment 24 óra alatt elfo­gad­ja a törvényt.

A javas­lat­tal vissza­tér­nek az ere­de­ti cél­hoz, hogy a lakos­sá­gi szol­gál­ta­tást nyúj­tók adó­zá­si for­má­ja legyen a kata, és akik kike­rül­nek a kata hatá­lya alól, adott eset­ben még ked­ve­zőbb adó­zást is választ­hat­nak – mond­ta. Kije­len­tet­te: ez egy igaz­sá­gos törvény.

Ezekben döntött a parlament

Az EU és Közép-Amerika közötti társulásról szóló megállapodás kiegészítése

Az Ország­gyű­lés 170 igen és 5 nem sza­va­zat­tal elfo­gad­ta az Euró­pai Unió és tag­ál­la­mai és a Közép-Ame­ri­ka közöt­ti tár­su­lás lét­re­ho­zá­sá­ról szó­ló meg­ál­la­po­dás­hoz a Hor­vát Köz­tár­sa­ság Euró­pai Uni­ó­hoz tör­té­nő csat­la­ko­zá­sá­nak figye­lem­be­vé­te­le cél­já­ból készült jegy­ző­könyv kihir­de­té­sét. A tör­vény tar­tal­maz­za az egyes tech­ni­kai módo­sí­tá­sok átve­ze­té­sét. A meg­ál­la­po­dást 2012-ben írták alá. A jegy­ző­könyv értel­mé­ben Hor­vát­or­szág a meg­ál­la­po­dás szer­ző­dő felé­vé válik.

EU-Katar légiközlekedési megállapodás

Az Ország­gyű­lés 176 igen sza­va­zat­tal, egy­han­gú­lag jóvá­hagy­ta az Euró­pai Unió és tag­ál­la­mai, és a Kata­ri Állam közöt­ti légi­köz­le­ke­dé­si meg­ál­la­po­dás kihir­de­té­sé­ről szó­ló tör­vény­ja­vas­la­tot. A meg­ál­la­po­dás cél­ja a nem­zet­kö­zi légi­köz­le­ke­dé­si lehe­tő­sé­gek bőví­té­sé­nek elő­se­gí­té­se, ezál­tal pedig a fogyasz­tók és a mun­ka­vál­la­lók szá­má­ra kínál­ko­zó elő­nyök kiak­ná­zá­sa. Egy átme­ne­ti idő­sza­kot köve­tő­en a légi fuva­ro­zók sza­ba­don üze­mel­tet­het­nek sze­mély- és teher­szál­lí­tá­si szol­gál­ta­tá­so­kat az unió bár­mely pont­já­ról Katar­ba. Az egyez­mény vala­mennyi uni­ós légi fuva­ro­zó szá­má­ra biz­to­sít­ja az olyan keres­ke­del­mi lehe­tő­sé­gek­hez való hoz­zá­fé­rést, mint a föl­di kiszol­gá­lás vagy a járatmegosztás.

 A Ház elfogadta a 2023-as költségvetés főösszegeit

Az Ország­gyű­lés elfo­gad­ta a jövő évi költ­ség­ve­tés főössze­ge­it. Erről 121 igen sza­va­zat­tal, 57 nem elle­né­ben sza­va­zott a Ház. Az állam­ház­tar­tás köz­pon­ti alrend­sze­ré­nek kiadá­sa jövő­re 33 ezer 425 mil­li­árd forint, míg bevé­te­le 31 ezer 352 mil­li­árd forint lesz a 2023-as költ­ség­ve­tés ked­den elfo­ga­dott főszá­mai alap­ján. A hiány esze­rint 2352 mil­li­árd forint lesz. A kor­mány a jövő év végé­re a GDP 73,8 szá­za­lé­ká­ra vin­né le az állam­adós­sá­got, ami az idei év végén vár­ha­tó­an a brut­tó hazai ter­mék 76,1 szá­za­lé­ka lesz.

A jövő évi költ­ség­ve­tés szer­ke­ze­té­ben a koráb­bi ala­po­kat két új vált­ja fel, a rezsi­vé­del­mi alap, amely­ben 670 mil­li­árd forint és a hon­vé­del­mi alap, amely­ben 842 mil­li­árd forint áll ren­del­ke­zés­re. Az első alap a rezsi­csök­ken­tés fenn­tar­tá­sá­hoz biz­to­sít for­rá­so­kat, míg a hon­vé­del­mi alap azt teszi lehe­tő­vé, hogy hama­rabb, már 2023 végé­re elér­je a kor­mány a NATO felé tett vál­la­lá­sát a hon­vé­del­mi kiadá­sok növelésére.

A hazai műkö­dé­si költ­sé­gek­nek mind a bevé­te­le, mint a kiadá­sa 27 ezer 17 mil­li­árd forint lesz, míg a hazai fel­hal­mo­zá­si költ­ség­ve­tés kiadá­sa 3000 mil­li­árd, bevé­te­le 1999 mil­li­árd. Az euró­pai uni­ós fej­lesz­té­si költ­ség­ve­tés kiadá­si olda­lán 3 ezer 407 mil­li­árd forint­tal, míg bevé­te­li olda­lán 2 ezer 57 mil­li­árd forint­tal szá­mol a kor­mány, a hiány­cél itt 1350 mil­li­árd forint. Jövő­re 969 mil­li­árd forint lesz a tel­jes önkor­mány­za­ti támo­ga­tá­si keret­összeg, az önkor­mány­za­ti rend­szer tel­jes gaz­dál­ko­dá­si kere­te pedig négy­ezer mil­li­árd forint.

Módosulnak a kata szabályai

Az eddi­gi­nél maga­sabb, 18 mil­lió forin­tos bevé­te­li érték­ha­tá­rig alkal­maz­ha­tó a jövő­ben a kis­adó­zó vál­lal­ko­zók téte­les adó­ja, vagy­is a kata, amely­nek módo­sí­tá­sá­ról 120 igen sza­va­zat­tal, 57 nem elle­né­ben és 1 tar­tóz­ko­dás mel­lett sza­va­zott a Ház, kivé­te­les eljárásban.

A Pénz­ügy­mi­nisz­té­ri­um tájé­koz­ta­tá­sa sze­rint az új sza­bá­lyo­zás­ra azért van szük­ség, mert a beér­ke­ző ada­tok és a kama­rai vissza­jel­zé­sek alap­ján egyes mun­ka­adók katás jog­vi­szony­ba kény­sze­rí­tet­ték mun­ka­vál­la­ló­i­kat, ezzel az állam­kasszát, a mun­ka­vál­la­ló­kat és a tisz­tes­sé­ges adó­zó­kat is megkárosították.

Ezért a jövő­ben az adó­zá­si for­mát csak a lakos­ság részé­re saját szol­gál­ta­tást nyúj­tó, ter­mé­ke­ket érté­ke­sí­tő egyé­ni vál­lal­ko­zók választ­hat­ják. Ez alól csak a taxis sze­mély­szál­lí­tást vég­zők képez­nek kivételt.

Politikai nyilatkozatot fogadtak el a nyomásgyakorlás elutasításáról

A kép­vi­se­lők 125 igen sza­va­zat­tal – 52 nem elle­né­ben és 1 tar­tóz­ko­dás mel­lett – elfo­gad­ták a Magyar­or­szág gaz­da­sá­gi érde­ke­i­nek védel­mé­vel ellen­té­tes poli­ti­kai nyo­más­gya­kor­lás eluta­sí­tá­sá­ról szó­ló poli­ti­kai nyilatkozatot.

A nyi­lat­ko­zat indok­lá­sa sze­rint az Euró­pai Par­la­ment (EP) 2022. júli­us 6‑án állás­fog­la­lást foga­dott el „a glo­bá­lis adó­ügyi meg­ál­la­po­dást alá­ásó nem­ze­ti vétók­ról”. Az állás­fog­la­lás „sür­ge­ti Magyar­or­szá­got, hogy hala­dék­ta­la­nul ves­sen véget a glo­bá­lis adó­ügyi meg­ál­la­po­dás Tanács­ban való blok­ko­lá­sá­nak; saj­ná­la­tát feje­zi ki ami­att, hogy egyet­len tag­ál­lam képes egy ilyen tör­té­nel­mi jelen­tő­sé­gű meg­ál­la­po­dás vég­re­haj­tá­sát és 26 másik tag­ál­la­mot fel­tar­tóz­tat­ni”, továb­bá sür­ge­ti a Bizott­sá­got és a Taná­csot, hogy ne bocsát­koz­zon poli­ti­kai alku­do­zás­ba azok­kal a tag­ál­la­mok­kal, ame­lyek „vissza­él­nek nem­ze­ti vétó­juk­kal”. Az EP állás­fog­la­lá­sa „hang­sú­lyoz­za, hogy a jelen­le­gi hely­zet­ben min­den lehet­sé­ges for­ga­tó­könyv­nek napi­ren­den kell marad­nia, és ha Magyar­or­szág az elkö­vet­ke­ző hóna­pok­ban tovább­ra is nem­ze­ti vétó­val él, gyors fel­lé­pés­re van szükség”.

A nyi­lat­ko­zat sze­rint az EP állás­fog­la­lá­sa az egy­han­gú dön­tés­ho­za­tal intéz­mé­nyé­nek szán­dé­kos fél­re­ér­tel­me­zé­sén, az egyet­ér­tés­re törek­vés kul­tú­rá­já­nak meg­kér­dő­je­le­zé­sén és kevés­sé bur­kolt fenye­ge­té­sen ala­pul. Ezért szük­sé­ges, hogy az Ország­gyű­lés egy­ér­tel­mű­vé tegye állás­pont­ját a Magyar­or­szág gaz­da­sá­gi érde­ke­i­nek védel­mé­vel ellen­té­tes poli­ti­kai nyo­más­gya­kor­lás kér­dé­sé­ben – áll az indoklásban.

Monetáris Tanács

Az Ország­gyű­lés 121 igen sza­va­zat­tal, 42 ellen­sza­va­zat mel­lett Kard­ko­vács Kolost szep­tem­ber 13-ától újabb hat évre a Magyar Nem­ze­ti Bank Mone­tá­ris Taná­csa tag­já­vá válasz­tot­ta. Kard­ko­vács Kolos ezt köve­tő­en esküt tett a Ház előtt.

A Ház elfo­gad­ta a hét­főn elhang­zott inter­pel­lá­ci­ók­ra adott vála­szo­kat is.

Afrikai és eurázsiai vízimadarak védelme

Koncz Zsó­fia, a Tech­no­ló­gi­ai és Ipa­ri Minisz­té­ri­um par­la­men­ti állam­tit­ká­ra az afri­kai és eur­ázsiai ván­dor­ló vízi­ma­da­rak védel­mé­ről szó­ló és a témá­val fog­lal­ko­zó buda­pes­ti kon­fe­ren­cia meg­ren­de­zé­sét cél­zó tör­vény­ja­vas­lat expo­zé­já­ban elmond­ta: a vonu­ló mada­rak védel­me hatá­ro­kon átíve­lő közös fel­adat, egy adott ország­ban – így a hazánk­ban – fész­ke­lő mada­rak egy jó része másik ország­ban telel. Fel­is­mer­ve, hogy a ván­dor­ló vízi­ma­dár fajok és a vonu­lá­si rend­szer terü­le­tén talál­ha­tó élő­he­lye­ik pusz­tu­lá­sá­nak meg­ál­lí­tá­sa csak nem­zet­kö­zi össze­fo­gás­sal lehet­sé­ges, 1995-ben Hágá­ban meg­ál­la­po­dást írtak alá. Az egyez­mény kiter­jed a kuta­tás, az okta­tás, a moni­to­ro­zás terü­le­té­re és az élő­he­lyek fenn­tart­ha­tó keze­lé­sé­re is – ismertette.

Jelen­leg 255 vízi­ma­dár faj tar­to­zik a hatá­lya alá, köz­te szá­mos hazánk­ban fész­ke­lő faj is található

– mond­ta. A doku­men­tu­mot alá­író 82 ország köte­le­zett­sé­get vál­lalt arra, hogy lépé­se­ket tesz­nek ezen fajok védel­mé­re. A meg­ál­la­po­dás­hoz Magyar­or­szág 2003-ban csatlakozott.

Tavaly ugyan­ak­kor a jár­vány miatt elma­radt a részes felek nyol­ca­dik kon­fe­ren­ci­á­ja, ezt idén szep­tem­ber végén a magyar fővá­ros­ban ren­de­zik meg. Ezen átte­kin­tik töb­bi között a valós és vár­ha­tó vál­to­zá­so­kat mind a ván­dor­ló vízi­ma­da­rak védel­mi hely­ze­té­ben, mind a túl­élé­sük szem­pont­já­ból fon­tos élő­he­lye­ket néz­ve. A mos­ta­ni javas­lat ezen talál­ko­zó­hoz kap­cso­ló­dó jegy­zék­kel van összefüggésben.

A kör­nye­zet meg­óvá­sa min­den­ki közös érde­ke, ide tar­to­zik a velünk élő álla­tok védel­me is

– összeg­zett az államtitkár.

Til­ki Atti­la, a Fidesz vezér­szó­no­ka úgy fogal­ma­zott: hazánk elkö­te­le­zett élhar­co­sa a fló­ra és fau­na védel­mé­nek, így min­den éssze­rű állat­vé­del­mi intéz­ke­dést öröm­mel támo­gat­nak. Ezen fajok ter­mé­sze­tes élő­he­lye­i­nek terü­le­te csök­ke­nő ten­den­ci­át mutat, amit meg kell fékez­ni – rögzítette.

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezér­szó­no­ka azt mond­ta, a kon­fe­ren­ci­á­nak a koro­na­ví­rus-jár­vány miatt módo­sí­tott idő­pont­ban tör­té­nő, szep­tem­be­ri buda­pes­ti meg­ren­de­zé­sét céloz­za a javas­lat. A hely­szín a fris­sen fel­újí­tott Hung­ex­po lesz – jelezte.

Keresz­tes Lász­ló Lóránt (LMP) kiemel­te, fon­tos ügy­ről és fon­tos ese­mény­ről van szó, öröm­mel veszik, ami­kor ilyen ese­mé­nyek házi­gaz­dá­ja Magyar­or­szág és Buda­pest, ezt támo­gat­ni is fogják.

Az álta­lá­nos vitát az elnök­lő Oláh Lajos lezárta.

Magyar-szerb vasúti határforgalom

Kor­mány: a javas­lat a teher­for­ga­lom zavar­ta­lan­sá­gát biz­to­sít­ja a magyar-szerb határon.

Rét­vá­ri Ben­ce, a Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um állam­tit­ká­ra, a magyar-szerb vas­úti határ­for­ga­lom­ról szó­ló javas­lat elő­ter­jesz­tő­je ismer­tet­te: a magyar-szerb hatá­ron jelen­leg két vas­úti határ­át­ke­lő­hely üze­mel, a Kele­bia-Sza­bad­ka és a Rösz­ke-Hor­gos vas­úti határ­át­ke­lő­hely. A Kele­bia-Sza­bad­ka vas­úti határ­át­ke­lő­he­lyet érin­tő vas­út­vo­nal kor­sze­rű­sí­té­se miatt a sza­bad­kai vas­úti határ­át­ke­lő­he­lyen augusz­tus­tól tel­jes vágány­zár lép élet­be, így az itt átme­nő teher­for­gal­mat át kell terel­ni a Rösz­ke-Hor­gos határátkelőhelyre.

A jelen­leg hatály­ban levő meg­ál­la­po­dás nem teszi lehe­tő­vé a veszé­lyes árut szál­lí­tó vas­úti jár­mű­vek köz­le­ke­dé­sét a Rösz­ke-Hor­gos átke­lő­he­lyen, illet­ve növény- és állat­egész­ség­ügyi határ­ki­ren­delt­ség sem műkö­dik. A módo­sí­tás a teher­for­ga­lom, vala­mint a veszé­lyes áruk for­gal­má­nak zavar­ta­lan­sá­gát biz­to­sít­ja a fel­újí­tás ide­je alatt.

A Fidesz támogatja a javaslatot

Til­ki Atti­la, a Fidesz vezér­szó­no­ka elmond­ta, a tör­vény­ja­vas­lat a Szer­bia és Magyar­or­szág közöt­ti vas­úti áru­szál­lí­tást sza­bá­lyo­zó tech­ni­kai vál­toz­ta­tást tar­tal­maz, lehe­tő­vé téve a Rösz­ke-Hor­gos vas­úti határ­át­ke­lő­he­lyen a veszé­lyes árut szál­lí­tó jár­mű­vek átke­lé­sét, illet­ve a növény- és állat­egész­ség­ügyi határ­ki­ren­delt­ség működését.

A tör­vény­ja­vas­lat is mutat­ja, hogy a mig­rá­ci­ós nyo­más elle­né­re nem áll­hat meg az élet a szerb-magyar határ­sza­ka­szon sem

– mond­ta jelez­ve, hogy a Fidesz támo­gat­ja a javas­lat elfogadását.

A KDNP támogatja a magyar-szerb kapcsolatok további fejlesztését

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezér­szó­no­ka arról beszélt: a magyar-szerb két­ol­da­lú keres­ke­del­mi áru­for­ga­lom tavaly is rekor­dot dön­tött 42 szá­za­lé­kos növe­ke­dés­sel. A keres­ke­de­lem a hábo­rú elle­né­re is tovább bővül­het idén, ugyan­is 2022 első negyed­évé­ben a tava­lyi év első három hónap­já­hoz képest két és fél­sze­re­sé­re nőtt a magyar-szerb keres­ke­del­mi forgalom.

A szo­ros együtt­mű­kö­dés továb­bi bizo­nyí­té­ka, hogy idén min­den eddi­gi­nél jelen­tő­sebb ener­ge­ti­kai meg­ál­la­po­dást írt alá a két ország, mely­nek értel­mé­ben Szer­bia Magyar­or­szá­gon keresz­tül sze­rez be és Magyar­or­szá­gon tárol 500 mil­lió köb­mé­ter­nyi föld­gázt a most követ­ke­ző téli szezonban.

Szer­bia meg­bíz­ha­tó és kiszá­mít­ha­tó part­ner­nek bizo­nyult az elmúlt években

– tet­te hozzá.

A két ország kap­cso­la­tá­ban a követ­ke­ző jelen­tős elő­re­lé­pés a vas­úti inf­ra­struk­tú­ra kor­sze­rű­sí­té­se, mely­nek kul­csa a Buda­pest-Belg­rád vas­út­vo­nal meg­épí­té­se. A KDNP támo­gat­ja a magyar-szerb kap­cso­la­tok továb­bi fej­lesz­té­sét, a vas­úti inf­ra­struk­tú­ra kor­sze­rű­sí­té­sét és így a jelen módo­sí­tást is – mondta.

Az LMP a Budapest-Belgrád vasútvonal titkosításáról érdeklődött

Keresz­tes Lász­ló Lóránd (LMP) kép­vi­se­lői hoz­zá­szó­lá­sá­ban azt kér­dez­te, fenntartja‑e a kor­mány a Buda­pest-Belg­rád vas­út­vo­nal beru­há­zás doku­men­tu­ma­i­nak tit­ko­sí­tá­sát, mi a beru­há­zás üte­me, mikor jut for­rás a magyar­or­szá­gi mel­lék­vo­na­lak fej­lesz­té­sé­re, és mikor indít­ják újra a for­gal­mat eze­ken a vonalakon.

Az álta­lá­nos vitát az elnök­lő Oláh Lajos lezárta.

Területi közigazgatás vitája

A jog­rend­szer egy­sé­gé­nek meg­tar­tá­sá­val indo­kol­ta a Minisz­ter­el­nök­ség állam­tit­ká­ra ked­den az Ország­gyű­lés­ben a terü­le­ti köz­igaz­ga­tás műkö­dé­sé­vel kap­cso­la­tos egyes kér­dé­sek­ről, vala­mint egyes tör­vé­nyek­nek az alap­tör­vény tizen­egye­dik módo­sí­tá­sá­val össze­füg­gő módo­sí­tá­sá­ról szó­ló törvényjavaslatot.

Előterjesztő: a jogegységet biztosítja a javaslat

György Ist­ván, a Minisz­ter­el­nök­ség terü­le­ti köz­igaz­ga­tá­sért fele­lős állam­tit­ká­ra expo­zé­já­ban azt mond­ta, a tör­vény­ja­vas­lat elsőd­le­ges cél­ja meg­tar­ta­ni a jog­rend­szer egy­sé­gét. Felül­vizs­gál­ták a fővá­ro­si és megyei kor­mány­hi­va­ta­lok­ról szó­ló 2010-es tör­vényt és a szük­sé­ges sza­bá­lyo­kat új tör­vény­be, ebbe az elő­ter­jesz­tés­be fog­lal­ják – magya­ráz­ta. Hoz­zá­tet­te: a tör­vény­ja­vas­lat a fővá­ro­si és vár­me­gyei kor­mány­hi­va­ta­lok műkö­dé­sé­vel, adat­ke­ze­lé­sé­vel, egyes szol­gál­ta­tá­sa­i­val kap­cso­la­tos, a jelen­leg is meg­lé­vő sza­bá­lyo­zá­so­kat tartalmazza.

Az állam­tit­kár emlé­kez­te­tett arra, hogy a kor­mány­hi­va­ta­lok része­ként 2013 óta műkö­dő járá­si és fővá­ro­si kerü­le­ti hiva­ta­lok kere­té­ben működ­nek a kor­mány­ab­la­kok. A tör­vény­ja­vas­lat tar­tal­maz­za a kor­mány­ab­la­kok­ban 2021 szep­tem­be­ré­ben beve­ze­tett „alá­írás­min­ta-ala­pú hite­le­sí­té­si rend­szer” sza­bá­lyo­zá­sát. Kifej­tet­te, az új hite­le­sí­té­si for­ma része­ként a kor­mány­ab­la­kok­ban alá­író­pa­dot vezet­tek be, amely az ügy­fél alá­írá­sá­nak „képi, dina­mi­kai és írás­erős­sé­gi ada­ta­i­nak” fel­vé­te­lé­vel és a nyil­ván­tar­tás­ban lévő alá­írá­sá­nak össze­ve­té­sé­vel biz­to­sít­ja az egyes doku­men­tu­mok ügy­fél álta­li hitelesítését.

Ezzel papír­men­tes­sé vált a sze­mé­lyes ügy­in­té­zés meg­ha­tá­ro­zott ügyekben

– összeg­zett.

György Ist­ván elmond­ta, a tör­vény­ja­vas­lat tar­tal­maz­za a 2022 feb­ru­ár­já­ban beve­ze­tett „adat­vál­to­zás­ke­ze­lé­si”, vagy­is az e‑bejelentő szol­gál­ta­tás sza­bá­lya­it is. Közöl­te, ez a szol­gál­ta­tás egy­részt a ter­mé­sze­tes sze­mé­lyek ada­ta­i­ban tör­té­nő vál­to­zá­sok egy­sze­rű ügy­in­té­zé­si lehe­tő­sé­ge­it, más­részt a köz­mű­át­írás elekt­ro­ni­zá­lá­sát, egy­sze­rű­sí­té­sét tartalmazza.

A vál­to­zás­be­je­len­té­si szol­gál­ta­tás a sze­mé­lyi adat- és lak­cím­nyil­ván­tar­tás­ban sze­rep­lő ter­mé­sze­tes sze­mély ügy­fe­lek­nek nyúj­tott álla­mi szol­gál­ta­tás, amely az ügy­fél neve, lakó­he­lye, vagy egyéb ada­ta meg­vál­to­zá­sá­nak köz­üze­mi és táv­köz­lé­si szol­gál­ta­tók felé tör­té­nő egy­ab­la­kos beje­len­té­sét teszi lehe­tő­vé – részletezte.

Az állam­tit­kár a szol­gál­ta­tás másik lábá­ról, a fel­hasz­ná­ló­vál­to­zás beje­len­té­sé­ről azt mond­ta, ezen keresz­tül jelen­leg az ügy­fe­lek 74 köz­üze­mi szol­gál­ta­tót érhet­nek el. György Ist­ván elmond­ta, a tör­vény­ja­vas­lat tar­tal­maz ren­del­ke­zé­se­ket az alap­tör­vény tizen­egye­dik módo­sí­tá­sá­val kap­cso­lat­ban, meg­ha­tá­roz­za, hogy a helyi kép­vi­se­lő-tes­tü­let és pol­gár­mes­ter, illet­ve a kisebb­sé­gi önkor­mány­za­tok tes­tü­le­tei és tiszt­ség­vi­se­lői man­dá­tu­ma nem a válasz­tás nap­ján, hanem 2024. októ­ber 1‑jén szű­nik meg.

Fel­idéz­te, hogy 2024-től vár­ha­tó­an egy napon tart­ják az euró­pai par­la­men­ti és az önkor­mány­za­ti választást.

Az állam­tit­kár elmond­ta, a tör­té­nel­mi hagyo­má­nyok miatt a megye elne­ve­zé­se vár­me­gyé­re vál­to­zik. A tör­vény­ja­vas­lat „vissza­hoz­ta ezt az archa­i­kus kife­je­zést, a szu­ve­re­ni­tást védő, ahhoz ragasz­ko­dó magyar nép­lé­lek, az álla­mi­ság meg­erő­sí­té­sé­hez hoz­zá fog járul­ni” – mondta.

Fidesz: a kormányhivatalok a területi közigazgatás hatékony szervezeteivé váltak

Paj­tók Gábor (Fidesz) kiemel­te, a sza­bá­lyo­zás egyik fő terü­le­te a fővá­ro­si és megyei kor­mány­hi­va­ta­lok­ról szó­ló tör­vény. A fel­szó­la­ló meg­je­gyez­te, mára a kor­mány­hi­va­ta­lok a terü­le­ti köz­igaz­ga­tás haté­kony szer­ve­ze­te­i­vé vál­tak, a kor­mány­ab­la­kok pedig tel­je­sen betöl­tik azt a funk­ci­ót, ami­re létrejöttek.

Szük­ség van a válasz­tá­si eljá­rás­ról szó­ló tör­vény módo­sí­tá­sá­ra azért, hogy egy­szer­re lehes­sen meg­tar­ta­ni az EP- és az önkor­mány­za­ti válasz­tást – emel­te ki. A Fidesz frak­ció támo­gat­ja a javas­lat elfo­ga­dá­sát – közöl­te végül.

DK: a Fidesz Pandora szelencéjét nyitja ki

Gy. Németh Erzsé­bet (DK) kije­len­tet­te, hogy 2024. tava­szán a javas­lat alap­ve­tő­en befo­lyá­sol­ja majd a magyar embe­rek éle­tét. A kor­mány­hi­va­ta­lok műkö­dé­si költ­sé­ge­it és sze­mé­lyi jut­ta­tá­sa­it a jövő évi költ­ség­ve­tés­hez benyúj­tott összeg­ző módo­sí­tó javas­lat „komoly mér­ték­ben meg­vág­ja” – hangsúlyozta.

A vezér­szó­nok úgy vél­te, hogy az EP- és az önkor­mány­za­ti válasz­tá­sok egy napon való ren­de­zé­sé­vel a Fidesz „Pan­do­ra sze­len­cé­jét nyit­ja ki”. Meg­kér­dez­te a kor­mány­pár­to­kat, végiggondolták‑e, hogy ezzel milyen hely­ze­te­ket okoz­nak az önkor­mány­za­tok­ban. Hang­sú­lyoz­ta, lesz­nek meg­vá­lasz­tott tes­tü­le­tek, ame­lyek még nem lép­het­nek hiva­tal­ba októ­be­rig, miköz­ben lesz­nek hiva­tal­ban lévő tes­tü­le­tek, ame­lyek tud­ják, hogy októ­ber­től nem dol­goz­hat­nak tovább.

Szó nincs spó­ro­lás­ról, a kor­mány szá­má­ra egyet­len dolog fon­tos, hogy a hatal­mát és a hatal­ma kon­cent­rá­ci­ó­ját tovább­ra is biztosítsa

– jelen­tet­te ki.

Ezt a tör­vény­ja­vas­la­tot jó érzés­sel sen­ki nem sza­vaz­hat­ja meg és sen­ki nem támo­gat­hat­ja – szö­gez­te le Gy. Németh Erzsébet.

KDNP: a polgárok többsége támogatja a vármegye név visszahozatalát

Vej­key Imre, a KDNP vezér­szó­no­ka kiemel­te, a tör­vény­ja­vas­lat cél­ja a kor­mány­hi­va­ta­lok műkö­dé­sé­vel, adat­ke­ze­lé­se­i­vel, szol­gál­ta­tá­sa­i­val kap­cso­la­tos sza­bá­lyo­kat fris­sí­té­se, illet­ve az alap­tör­vény-módo­sí­tás által szük­sé­ges­sé tett vál­toz­ta­tá­sok átvezetése.

Hoz­zá­tet­te: az elkö­vet­ke­ző önkor­mány­za­ti válasz­tá­so­kat októ­ber­ről az ápri­lis­tól júli­u­sig ter­je­dő idő­szak­ba (az euró­pai par­la­men­ti kép­vi­se­lők válasz­tá­sá­val egy idő­be) helye­zi át a módo­sí­tás, ez érin­ti a nem­ze­ti­sé­gi kép­vi­se­lők válasz­tá­sát is; a javas­lat meg­te­rem­ti a három válasz­tás­tí­pus össze­hang­ját is.

Meg­em­lí­tet­te: a vár­me­gye meg­ne­ve­zés vissza­ho­za­ta­la meg­fe­lel a tör­té­nel­mi hagyo­má­nyok­nak, és élve­zi a magyar válasz­tó­pol­gá­rok nagy részé­nek támo­ga­tá­sát. Vej­key Imre frak­ci­ó­ja támo­ga­tá­sá­ról biz­to­sí­tot­ta az előterjesztést.

Momentum: össze nem tartozó elemek találkozása a javaslat

Lőcsei Lajos (Momen­tum) sze­rint a kor­mány­zat­nak ismét sike­rült egy­más­sal távo­li kap­cso­lat­ban sem álló javas­la­to­kat egy kalap alá ven­ni ezzel a tör­vény­cso­mag­gal, ami­vel a való­di prob­lé­mák­ról, a min­den­na­pi gon­dok­ról tere­li el a figyel­met 12 év kor­mány­zás után a tel­jes mér­ték­ben érzé­ket­len és tehe­tet­len kormányoldal.

Kifo­gá­sol­ta, hogy miköz­ben az egyik kité­tel­ben meg­emel­nék az Orszá­gos Bíró­sá­gi Hiva­tal veze­tő­i­nek fize­té­sét, a taná­rok tovább­ra sem tud­ják, hogyan lesz ele­gen­dő for­rás isko­lai fel­ada­ta­ik ellátására.

Iro­ni­ku­san meg­je­gyez­te, a vár­me­gyé­re keresz­te­lés „bizo­nyá­ra külö­nö­sen fon­tos ele­me ez a kor­mány inf­lá­ció elle­ni poli­ti­ká­já­nak”, majd hason­ló hang­nem­ben az alis­pán, a szol­ga­bí­ró titu­lu­sok, az alá­szol­gá­ja köszön­tés, a mél­tó­sá­gos, nagy­sá­gos, kegyel­mes és a tekin­te­tes meg­szó­lí­tá­sok és a pár­baj intéz­mé­nyé­nek vissza­ho­za­ta­lát kér­te számon.

Vegyes érzéseikről beszélt a Mi Hazánk vezérszónoka

Vegyes érzé­se­ik­nek adott han­got az elő­ter­jesz­tés kap­csán Dócs Dávid, a Mi Hazánk vezér­szó­no­ka, mond­ván, üdvöz­lik a vár­me­gye név vissza­ho­za­ta­lát, de attól tar­ta­nak, hogy az alap­tör­vény „egy­re inkább egy párt-alap­tör­vénnyé ala­kul át”.

A vár­me­gye kife­je­zés­nek volt és van méltósága

– jelen­tet­te ki a vezér­szó­nok, aki sze­rint jó foly­ta­tás vol­na a csend­őr­ség vissza­ho­za­ta­la, mert így kezel­he­tő vol­na a vidé­ken elha­ra­pó­zott vagyon- és élet­el­le­nes cse­lek­mé­nyek prob­lé­má­ja, vala­mint teher­men­te­sí­te­ni lehet­ne a túl­ter­helt rendőrséget.

Dócs Dávid fel­ve­tet­te, lesz‑e az ispá­nok­nak pal­los­jo­ga, vagy a titu­lus „csak egy szi­no­ni­má­ja lesz az oli­gar­chá­nak”, fel­vet­ve, miért nem a tör­té­nel­mi alkot­má­nyunk­hoz tér vissza a kor­mány­zat, és miért csak az ötö­dik Orbán-kabi­net hoz­za vissza a vár­me­gye nevet. Fel­ve­tet­te, a vál­toz­ta­tás­sal milyen plusz­jo­go­kat kap­nak a vár­me­gyei közgyűlések.

Meg­em­lí­tet­te: miköz­ben a név­vál­toz­ta­tást a nem­ze­ti össze­tar­to­zás szim­bó­lu­ma­ként emlí­ti a kor­mány­ol­dal, min­den fel­té­tel nél­kül támo­gat­ták az ott élő magya­rok joga­it láb­bak tip­ró Ukraj­na uni­ós tag­je­lölt­té válását.

Rit­ter Imre német nem­ze­ti­sé­gi kép­vi­se­lő kiemel­te: a javas­lat keze­li az álta­luk koráb­ban jel­zett ano­má­li­á­kat. Idéz­te a nem­ze­ti­sé­gi önkor­mány­za­tok­ra vonat­ko­zó passzu­so­kat és azt mond­ta: rög­zí­tik, hogy 2024. októ­ber 1‑re toló­dik ki a meg­bí­za­tá­sok meg­szű­né­sé­nek napja.

A megye vár­me­gyé­re tör­té­nő meg­vál­toz­ta­tá­sá­ról elmond­ta, ez töb­bé-kevés­bé tech­ni­kai kér­dés, de több ten­ni­va­lót is hoz majd a nem­ze­ti­sé­gi önkor­mány­za­tok­nál a hiva­ta­los címek­nél, ira­tok­nál. Ez jelen­tős admi­niszt­rá­ci­ós fel­ada­tok­kal és költ­ség­gel jár a jövő­ben – közölte.

Az EP- és önkor­mány­za­ti válasz­tá­so­kat érin­tő vál­to­zá­sok a nem­ze­ti­sé­gi vok­so­lá­sok fel­ada­ta­it növe­lik meg, az azon részt vevők­nek vár­ha­tó­an hét lapon kell szavazniuk.

Zárszó

György Ist­ván állam­tit­kár zár­sza­vá­ban jelez­te: a rend­szer­vál­tás után a tör­vény­ke­zés több új ter­mi­no­ló­gi­át veze­tett be, akkor sen­ki nem hábo­ro­dott fel. Az, hogy vissza­tér­nek ilyen kife­je­zé­sek­hez, több okra is vissza­ve­zet­he­tő. A vár­me­gye a leg­ősibb és a leg­időt­ál­lóbb intéz­mény, sok eset­ben a nem­ze­ti érdek utol­só védő­bás­tyá­ját jelen­tet­te – rögzítette.

Az uta­zá­si költ­sé­gek elekt­ro­ni­kus igény­lé­sé­nek lehe­tő­sé­ge 800 ezer ember éle­tét könnyí­ti meg – jelez­te. Kitért arra is, csak olyan ada­to­kat kíván­nak kér­ni az embe­rek­től, ami az álla­mi adat­bá­zi­sok­ban nem sze­re­pel. Ezt szi­go­rú kiber­vé­del­mi elő­írá­sok men­tén való­sí­ta­nák meg – közölte.

A válasz­tá­so­kat érin­tő vál­to­zá­sok­ról szó­ló ellen­zé­ki kri­ti­kák­ra azt mond­ta: nem a Fidesz, hanem ismét az állam­pol­gá­rok fog­nak szavazni.

Az álta­lá­nos vitát az elnök­lő Oláh Lajos lezárta.

Ezek történtek napirend után

Keresz­tes Lász­ló Lóránt (LMP) Pécs első olim­pi­ai baj­no­ká­ról emlé­ke­zett meg napi­rend utá­ni fel­szó­la­lá­sá­ban a spot­ro­ló halá­lá­nak máso­dik évfor­du­ló­ján, beszá­mol­va azon kez­de­mé­nye­zé­sé­ről is, hogy a jövő­ben Tass Olga nevét visel­je a város új tornacsarnoka.

Dócs Dávid (Mi Hazánk) azt emel­te ki, mennyi­re fon­tos és véden­dő nem­ze­ti kincs víz­kész­le­tünk, külö­nö­sen az ország szá­mos mező­gaz­da­sá­gi terü­le­tét is veszély­be sod­ró jelen­le­gi víz­hi­ány idején.

Az ülést bezár­va az elnök­lő Oláh Lajos jelez­te, a par­la­ment a ház­bi­zott­ság aján­lá­sa sze­rin­ti idő­pont­ban foly­tat­ja majd munkáját.

(VOKS.news, via MTI)