Kataszabályozás, rezsicsökkentés, főispán, vármegye – ez történt az Országgyűlésben

• A klí­ma- és ener­gia­vál­ság­ról, a vas­út­fel­újí­tá­sok­ról, az LMBTQ-közös­ség hely­ze­té­ről, az új kata­sza­bá­lyo­zás­ról, a rezsi­csök­ken­tés­ről beszél­tek ellen­zé­ki kép­vi­se­lők az Ország­gyű­lés ked­di ülé­sén napi­rend előtt.
• A DK az „Orbán-rezsim” buká­sá­ról, a KDNP a jövő évi költ­ség­ve­tés­ről, a Fidesz pedig a súlyos aszály­hely­zet­ről beszélt napi­rend előtt ked­den az Ország­gyű­lés ülésén.
• Sza­vaz­tak az EU jövő­jé­vel kap­cso­la­tos magyar állás­pont­ról, meg­sza­vaz­ták a jövő évi költ­ség­ve­tést, a táv­sze­ren­cse­já­ték-piac libe­ra­li­zá­lá­sát, vala­mint az alap­tör­vény tizen­egye­dik módo­sí­tá­sát is, mely tar­tal­maz­za a főis­pán- és vár­me­gye­rend­szer visszaállítását.

Ezek történtek napirend előtt

Bejelentés

Lezsák Sán­dor, az Ország­gyű­lés alel­nö­ke beje­len­tet­te, hogy a Momen­tum-frak­ció júli­us 19-től Gelen­csér Ferenc párt­el­nö­köt válasz­tot­ta frak­ció­ve­ze­tő­nek. Az alel­nök meg­kö­szön­te Feke­te-Győr And­rás távo­zó frak­ció­ve­ze­tő munkáját.

LMP: az energia- és a klímaválságra csak zöldpolitikai megoldásokat lehet adni

Kanász-Nagy Máté (LMP) azt mond­ta az ener­gia- és klí­ma­vál­ság kap­csán, hogy a kor­mány későn ébredt, és szá­mos téve­dést is elkö­ve­tett. A téve­dé­sek közé sorol­ta a sze­rin­te soha fel nem épü­lő pak­si beru­há­zást, a szél­erő­mű­vek betil­tá­sát, a szén­hid­ro­gén­füg­gést, a mul­ti­cé­gek adó­ked­vez­mé­nyét és a kis­adó­zó vál­lal­ko­zók téte­les adó­já­nak (kata) eltör­lé­sét. Sze­rin­te a kor­mány olyan jövőt, a kor­lát­lan fogyasz­tást ígér­te az embe­rek­nek, amely már har­minc évvel ezelőtt sem volt reá­lis. Kijelentette:

Az ener­gia- és a klí­ma­vál­ság­ra csak zöld­po­li­ti­kai meg­ol­dá­so­kat lehet adni.

Java­sol­ta a pak­si bőví­tés fel­mon­dá­sát és a fel­sza­ba­du­ló for­rá­sok meg­úju­ló ener­gi­ák­ra tör­té­nő for­dí­tá­sát, kez­de­mé­nyez­te a szél­erő­mű­vek enge­dé­lye­zé­sét, orszá­gos épü­let­szi­ge­te­lé­si prog­ram indí­tá­sát, klí­ma­bér­let és a dugó­díj bevezetését.

Koncz Zsó­fia, a Tech­no­ló­gi­ai és Ipa­ri Minisz­té­ri­um par­la­men­ti állam­tit­ká­ra sze­rint az ismer­te­tett zöld­ja­vas­la­to­kat a magyar kor­mány „sok szem­pont­ból meg­va­ló­sít­ja”, de még fon­to­sabb az ener­gia­biz­ton­ság. Hoz­zá­tet­te: a kor­mány azt a dön­tést hoz­ta, hogy a nap­ener­gi­á­ra helye­zi a hang­súlyt. Megjegyezte:

Múlt héten, júli­us 13-án ter­me­lé­si csú­csot értek el a magyar­or­szá­gi naperőművek.

Össze­sí­tett ter­me­lé­sük meg­ha­lad­ta 1836 mega­wat­tot. Közöl­te, ekkor a tel­jes magyar­or­szá­gi vil­la­mos­ener­gia-fel­hasz­ná­lás közel 37 szá­za­lé­kát a nagy nap­erő­mű­vek fedez­ték. Fel­hív­ta a figyel­met arra is, hogy az uni­ó­ban dön­tés szü­le­tett arról, hogy az atom­ener­gia és a föld­gáz zöld­ener­gi­á­nak minő­sül. Az atom­ener­gia nél­kül nem elkép­zel­he­tő fenn­tart­ha­tó klí­ma­po­li­ti­ka — rögzítette.

A Párbeszéd rezsihazugsággal vádolta a kormányt

Sza­bó Rebe­ka (Pár­be­széd) rezsi­ha­zug­ság­gal vádol­ta a kor­mányt, majd igaz­sá­gos, zöld és fenn­tart­ha­tó meg­ol­dá­so­kat java­solt. Sze­rin­te a kor­mány­nak vol­tak jó ötle­tei az ener­gia­el­lá­tás terü­le­tén, de aztán „jött Habony, Rogán és Fin­kels­tein”, és kiszá­mol­ták, hasz­no­sabb a Fidesz­nek, hogy ha kör­nye­zet­vé­del­mi szem­pont­ból is hasz­nos javas­la­tok helyett bedob­ják a rezsi­ha­zug­sá­got. Közöl­te, gyors elő­re­lé­pés­re van szük­ség a magán­la­ká­sok ener­ge­ti­kai fel­újí­tá­sá­ban és enge­dé­lyez­ni kel­le­ne a szélerőműveket.

Míg a pak­si atom­erő­mű egy kilo­watt­óra ára­mot 10–12 forin­tért állít elő, addig egy szél­erő­mű kilo­watt­órán­ként 6–7 forintért

– rész­le­tez­te. Azon véle­mé­nyét is han­goz­tat­ta, hogy a pak­si bőví­tés sosem fog meg­va­ló­sul­ni. Kitért arra is, hogy míg Szlo­vá­ki­á­ban már 80 szá­za­lé­kos töl­tött­sé­gen van­nak a gáz­tá­ro­zók, addig Magyar­or­szág 40 szá­za­lé­kon áll­nak. Csa­ló­dás­nak nevez­te, ahogy a kor­mány az aszályt és a klí­ma­vál­sá­got kezeli.

Nagy Ist­ván agrár­mi­nisz­ter vissza­uta­sí­tot­ta a rezsi­ha­zug­ság kife­je­zést. Sze­rin­te a mos­ta­ni hely­zet a bizo­nyí­ték arra, hogy a kor­mány a rezsi­csök­ken­tés­sel elő­re­lá­tó, fele­lős, erőn felü­li dön­tést hozott, hogy a magyar csa­lá­do­kat meg­véd­je. A szél­ener­gi­á­val kap­cso­lat­ban a táro­lás prob­lé­má­ját vetet­te fel. Közöl­te, túl­ter­me­lés ese­tén Magyar­or­szág­nak kell fizet­nie, hogy a nem­zet­kö­zi háló­zat­ba betáp­lál­has­sa az áramot.

Sok­kal drá­gább ez a ter­mé­sze­tes ener­gia, mint a hagyo­má­nyos energiaforrások

– jelen­tet­te ki. Szólt arról is, hogy az uni­ós for­rá­so­kat a Mát­rai Erő­mű zöl­dí­té­sé­re for­dí­tot­ták, hogy ne kell­jen az ország­nak bün­te­tést fizet­nie. A szlo­vá­ki­ai táro­zók­kal kap­cso­lat­ban meg­je­gyez­te, nem mind­egy, hogy az ott tárolt ener­gia az ország szük­ség­le­té­nek hány szá­za­lé­kát fede­zi. A mező­gaz­da­ság­gal kap­cso­lat­ban azt mond­ta, Magyar­or­szág Euró­pa egyik leg­fej­let­tebb, több pil­lé­ren nyug­vó koc­ká­zat­ke­ze­lé­si rend­sze­rét működteti.

A Mi Hazánk a dél-alföldi vasúti vonalak felújításáról beszélt

Sza­ba­di Ist­ván (Mi Hazánk) azt mond­ta, hogy a dél-alföl­di régió lakos­sá­gát két folya­mat­ban lévő vas­út­fel­újí­tás, a Buda­pest-Belg­rád- és a Sze­ged-Sza­bad­ka-vonal rekonst­ruk­ci­ó­ja érin­ti. Hoz­zá­tet­te: a két vas­út­fej­lesz­tés össze­függ, mert a fel­újí­tá­sok alatt a két vonal kerü­lő­út­vo­na­lat biz­to­sít egy­más­nak. Kitért arra is, hogy a Buda­pest-Belg­rád-vas­út­vo­nal szerb sza­ka­sza kínai-orosz hitel­ből, a magyar sza­kasz 85 szá­za­lék kínai hitel­ből és 15 szá­za­lék magyar költ­ség­ve­té­si for­rás­ból való­sul meg.

A szer­bek a 183 kilo­mé­te­res sza­kaszt 610 mil­li­árd forint­ból ter­ve­zik meg­va­ló­sí­ta­ni, addig a Sorok­sár-Kele­bia közöt­ti 160 kilo­mé­te­res sza­kasz 750 mil­li­árd forint­ba kerül

– rész­le­tez­te. A dol­lár árfo­lya­má­nak emel­ke­dé­se miatt az Exim­bank által kötött hitel­szer­ző­dés alap­ján 95 mil­li­árd forint­tal több tőkét kell vissza­fi­zet­ni – mondta.

Koncz Zsó­fia állam­tit­kár elmond­ta, hogy az Ország­gyű­lés a nap folya­mán fogad­ja el a 2023-as költ­ség­ve­tést, amely a köz­le­ke­dé­si ága­zat fej­lesz­té­sé­re 168 mil­li­árd forint több­let­for­rást tar­tal­maz, jelen­tős for­rá­sok lesz­nek a vas­úti háló­zat fej­lesz­té­sé­re. Elmondta:

Meg­va­ló­sul a Buda­pest-Kele­bia-vonal fel­újí­tá­sa, mivel a kor­mány kiemelt stra­té­gi­ai cél­ja, hogy az ország a régi logisz­ti­kai köz­pont­ja legyen.

Kiemel­ten fon­tos­nak nevez­te a Buda­pest-Belg­rád-vonal meg­va­ló­sí­tá­sát is. Jelez­te, hogy a Sze­ged-Rösz­ke-Sza­bad­ka-vonal ese­té­ben a szak­em­be­rek min­den jog­sza­bá­lyi elő­írást meg­tart­va, a helyi lako­sok érde­ke­it szem előtt tart­va jár­nak el.

MSZP: a kormánypárt szítja a homofóbiát

Gur­mai Zita (MSZP) arról beszélt, hogy a magyar LMBTQ-közös­ség tag­jai is egyen­lő tag­jai a tár­sa­da­lom­nak, és amit a négy fal közé kell szo­rí­ta­ni, az a homo­fó­bia és a kire­kesz­tés. Fel kell lép­ni azért, hogy a magyar embe­rek mind­egyi­ke azo­nos jogok­kal élhes­sen, de a kor­mány­pár­ti kép­vi­se­lők ezt nem teszik meg, nem áll­nak ki a demok­rá­cia mel­lett, és bizo­nyá­ra a Buda­pest Pride egyet­len ese­mé­nyén sem vet­tek részt – mond­ta. Közölte:

Az LMBTQ-közös­ség tag­jai a min­den­na­pok­ban nem külön­böz­nek a tár­sa­da­lom töb­bi tag­já­tól, még­is komoly prob­lé­má­kat kell átélniük.

A magyar tár­sa­da­lom fej­lő­dik és egy­re befo­ga­dóbb, elfo­ga­dóbb, de a kor­mány­párt újra meg újra pró­bál­ja szí­ta­ni az LMBTQ-elle­nes­sé­get, a homo­fó­bi­át, a pol­gá­ro­kat egy­más ellen for­dít­ja – fogal­ma­zott. Arra kér­te a kor­mány­pár­ti poli­ti­ku­so­kat, hogy men­je­nek el a Pride fel­vo­nu­lás­ra szombaton.

Für­jes Balázs, a Minisz­ter­el­nök­ség par­la­men­ti állam­tit­ká­ra vála­szá­ban arra kér­te a bal­ol­dalt, hogy sem­mi­lyen ala­pon ne akar­ják szem­be­for­dí­ta­ni egy­más­sal az embe­re­ket, ne szít­sa­nak indulatot.

Magyar­or­szág sza­bad ország, ahol min­den­ki olyan élet­mó­dot foly­tat, ami­lyet választ magá­nak, és ez igaz a sze­xu­á­lis ori­en­tá­ció tekin­te­té­ben is

– jelen­tet­te ki. Hoz­zá­tet­te: nem akar­ják elő­ír­ni az embe­rek­nek, hogyan éljék az éle­tü­ket, és egy ren­dez­vé­nyen való rész­vé­telt sem írnak elő sen­ki­nek, ahogy nem is tilt­ják meg azt. Azt is kér­te a kép­vi­se­lő­től, hogy „szél­ső­job­bos have­rok” tekin­te­té­ben söp­rö­ges­sen a saját háza táján, mert a bal­ol­dal állt össze velük. Meg­je­gyez­te: a kor­mány­pár­ti kép­vi­se­lők több­sé­ge hét­vé­gén Szé­kely­föl­dön lesz.

Momentum: rendkívüli ülés kell a kata ügyében

Lőcsei Lajos (Momen­tum) azt mond­ta, a fide­sze­sek nap mint nap hazud­nak, az ellen­zé­ki kép­vi­se­lő­ket pró­bál­ják meg­ve­zet­ni, a válasz­tó­pol­gá­ra­i­kat pedig becsap­ják. Az elmúlt évek­ben tör­té­nel­mi lehe­tő­sé­gek áll­tak előt­tük, min­den lehe­tő­sé­gük meg­volt, hogy a bére­ket emel­jék, tudás­ala­pú gaz­da­sá­got épít­se­nek, Magyar­or­szá­got fel­ké­szít­sék a klí­ma­vál­to­zás szél­ső­sé­ge­i­re, és a külön­bö­ző tár­sa­dal­mi cso­por­tok között elkezd­jék bete­met­ni az árko­kat, de ehe­lyett mér­ge­ző lég­kört terem­tet­tek, és

Magyar­or­szág ma meg­osz­tot­tabb, mint a rend­szer­vál­tás óta valaha

– véle­ke­dett. Hoz­zá­tet­te: a kor­mány csak ellen­ség­ké­pe­ket gyár­tott, folya­ma­tos az uszí­tás. Úgy lát­ja, a kor­mány nem tud­ja meg­vé­de­ni a csa­lá­do­kat, biz­ton­ság helyett féle­lem­be sodor­ja a tel­jes tár­sa­dal­mat, és azt a pénzt, ame­lyet a válasz­tás előtt kiszórt, a leg­ki­szol­gál­ta­tot­tab­bak­tól akar­ja beszedni.

400 ezer katás vál­lal­ko­zót sodor­tak bizony­ta­lan­ság­ba pár óra alatt

– hang­sú­lyoz­ta Lőcsei Lajos, vér­lá­zí­tó­nak nevez­ve, hogy a meg­szo­rí­tá­sok köze­pet­te a kor­mány­ban eme­lik a fize­té­se­ket. Közöl­te: rend­kí­vü­li ülést kez­de­mé­nyez­nek, hogy ne lép­jen hatály­ba a katatörvény.

Für­jes Balázs közöl­te: az ellen­zék­nek a való­ság­gal van prob­lé­má­ja, nem hall­gat a magya­rok­ra és a kor­mány­pár­tok­ra, ugyan­ak­kor bál­vá­nyoz­za Brüsszelt és a nyu­gat-euró­pai bal­ol­dalt. De már a Poli­ti­co is arról ír, hogy a hábo­rú az egész kon­ti­nen­sen érez­te­ti a hatá­sát, a német kan­cel­lár sze­rint tör­té­nel­mi kihí­vás elé állí­tot­ta Német­or­szá­got a hábo­rú és a drá­gu­lás, továb­bá a fran­cia elnök is élel­me­zé­si krí­zis­ről beszél – sorol­ta. Kiemelte:

A mai gaz­da­sá­gi nehéz­sé­gek oka dön­tő mér­ték­ben a hábo­rú, és a bajo­kat teté­zi a brüssze­li szank­ci­ós politika.

A kor­mány azon­ban meg­vé­di csa­lá­do­kat – jelen­tet­te ki.

Jobbik: rezsicsökkentésből rezsinövekedés lett

Bren­ner Kolo­man (Job­bik) elmond­ta: már az első vizs­gá­ján meg­bu­kott a köz­tár­sa­sá­gi elnök, aki­nek a nem­zet egy­sé­gét kel­le­ne kép­vi­sel­nie, mert alá­ír­ta a kata­tör­vényt. Jobb lett vol­na, ha elfo­gad­ják a Job­bik javas­la­tát a köz­vet­len állam­fő­vá­lasz­tás­ról – véle­ke­dett. Kiemelte:

A rezsi­csök­ken­tés­ből hir­te­len rezsi­nö­ve­ke­dés lett „a fide­szes meg­szo­rí­tá­sok­nak hála”, a kor­mány­párt becsap­ta a szavazóit.

Úgy lát­ja, nem nyil­ván­va­ló, hogyan szá­mí­tot­ták ki az átlag­fo­gyasz­tás mér­té­két, és hogy mi a pia­ci ár. Nem igaz, hogy a ház­tar­tá­sok három­ne­gye­dét nem fog­ja érin­te­ni a vál­to­zás, ezért egy fel­mé­rés­re van szük­ség, amely fel­tár­ja, mi szá­mít átlag­ház­tar­tás­nak, és ahhoz iga­zo­dó sza­bá­lyo­zást kell kidol­goz­ni – mondta.

Rét­vá­ri Ben­ce, a Bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um par­la­men­ti állam­tit­ká­ra azt kér­dez­te a kép­vi­se­lő­től, hogy ha a nem­zet egy­sé­gé­ről van szó, egyetért‑e a Job­bik elnö­ké­vel, hogy el kell hagy­ni az Euró­pai Uni­ót. Kitért arra: Magyar­or­szág fenn­tart­ja a rezsi­csök­ken­tés poli­ti­ká­ját, ami­ben tud­ják, meg­vé­dik a rezsi­csök­ken­tést. Hiá­ba van hábo­rú és gaz­da­sá­gi nehéz­sé­gek világ­szer­te, az embe­rek szá­mít­hat­nak a támo­ga­tás­ra, és nincs még egy olyan ország, amely így véde­né az embe­re­ket a rezsi­költ­sé­gek emel­ke­dé­sé­től, mint Magyar­or­szág – fogal­ma­zott az államtitkár.

DK: az Orbán-rezsim megbukott

Kál­mán Olga (DK) azzal vádol­ta az Orbán-kor­mányt, hogy hazu­dott a kam­pány­ban, hiszen akkor nem volt szó a kata meg­szün­te­té­sé­ről, a rezsi­e­me­lés­ről, a vál­lal­ko­zá­sok tönk­re­té­te­lé­ről, vagy tovább gyen­gü­lő forint­ról és az emel­ke­dő inf­lá­ci­ó­ról. Úgy értékelt:

Az Orbán-rezsim meg­bu­kott, a vál­ság ősz­re még mélyebb lesz.

A DK készül a vál­to­zás­ra, jön­nie kell egy demok­ra­ti­kus kor­mány­nak, amely nem ír át sza­bá­lyo­kat, hanem sza­bad orszá­got teremt – fogal­ma­zott. Sze­rin­te a vál­ság oka maga Orbán Vik­tor, „amíg ő helyén van, addig ide pénz nem jön” az Euró­pai Uniótól.

Dömö­tör Csa­ba, a Minisz­ter­el­nö­ki Kabi­net­iro­da állam­tit­ká­ra a kép­vi­se­lő­je úgy rea­gált: a DK nyu­god­tan készü­lőd­jön, de az, hogy ki kap lehe­tő­sé­get a kor­mány­zás­ra, a válasz­tá­so­kon dől el.

Elég mere­dek hazug­ság­gal vádol­ni a kor­mányt éppen az őszö­di beszéd pártjából

– Hitel­te­len­nek nevez­te a kép­vi­se­lő állí­tá­sa­it, és arra hív­ta fel a figyel­met, hogy a DK nem sza­vaz­ta meg a kata beve­ze­té­sét sem, nem támo­gat­ta a rezsi­csök­ken­tést, ugyan­ak­kor Brüsszel­ben azért kam­pá­nyol, hogy Magyar­or­szág ne kap­ja meg az EU‑s forrásokat.

KDNP: a jövő évi költségvetés kiemelten támogatja a családokat

Simics­kó Ist­ván (KDNP) arról beszélt: a hábo­rú és az annak követ­kez­té­ben kiala­ku­ló vál­ság köze­pet­te is, a jövő évi költ­ség­ve­tés­ben kiemelt jelen­tő­ség­gel bír a csa­lá­dok támo­ga­tá­sa. Hoz­zá­tet­te: 2023-ban 450 mil­li­árd forint­tal több, össze­sen 3225 mil­li­árd forint jut a családokra.

Az Euró­pai Unió ismét rossz vála­szo­kat ad a kihí­vá­sok­ra, rossz szank­ci­ós poli­ti­ká­val bün­te­ti ez euró­pai embereket

– véle­ke­dett és hoz­zá­tet­te: a magyar kor­mány viszont még a jelen­le­gi, erő­sö­dő világ­gaz­da­sá­gi vál­ság­ban is meg­pró­bál­ja a könnyí­te­ni a csa­lá­dok éle­tét. Sze­rin­te ebben a hely­zet­ben vala­mennyi par­la­men­ti kép­vi­se­lő­nek ki kel­le­ne áll­nia Brüsszel irá­nyá­ba, hogy Magyar­or­szág kap­ja meg a neki járó uni­ós támo­ga­tá­so­kat, azon­ban a bal­ol­da­li EP-kép­vi­se­lők nem támo­gat­ják ezt.

Tál­lai And­rás, a Pénz­ügy­mi­nisz­té­ri­um állam­tit­ká­ra azt mond­ta: a jövő évi a költ­ség­ve­tés jól tük­rö­zi, hogy a kor­mány 2010 óta mun­ka­la­pú tár­sa­dal­mat épít. Sze­rin­te a 2023-as büdzsé biz­to­sít­ja a fede­ze­tet az ott­hon­te­rem­té­si prog­ra­mok foly­ta­tá­sá­ra, a 13. havi nyug­díj kifi­ze­té­sé­hez, a nyug­dí­jak inf­lá­ció­kö­ve­tő eme­lé­sé­hez és az szja-ked­vez­mé­nyek meg­tar­tá­sá­hoz. A költ­ség­ve­tés cél­ja Magyar­or­szág béké­jé­nek és a biz­ton­sá­gá­nak meg­őr­zé­se, az ener­gia­el­lá­tás biz­to­sí­tá­sa és a rezsi­csök­ken­tés védel­me az átla­gos fogyasz­tá­si szin­tig a magyar lakos­ság szá­má­ra – összegzett.

Fidesz: súlyos az aszály a keleti megyékben

Bányai Gábor (Fidesz) Magyar­or­szág kele­ti megyé­it érin­tő súlyos aszály­ra hív­ta fel a figyel­met. Kiemel­te: a klí­ma­vál­to­zás miatt egy­re hosszab­bak az aszá­lyos idő­sza­kot, és egy­re keve­sebb a csa­pa­dék. Nem­ze­ti víz­pót­lá­si, öntö­zé­si prog­ram lét­re­ho­zá­sát szor­gal­maz­ta, és arra hív­ta fel a figyel­met, hogy az Alföld, a Duna-Tisza köze és a Homok­hát­ság terü­le­te ennek hiá­nyá­ban alkal­mat­lan lesz mező­gaz­da­sá­gi ter­me­lés­re, siva­tag­gá változhat.

Nagy Ist­ván agrár­mi­nisz­ter azt mond­ta: való­ban rend­kí­vü­li az az aszály­kár, ami az Alföld déli részét érin­ti, azon­ban nem­csak ez a régió, hanem Euró­pa mező­gaz­da­sá­gi terü­le­te­i­nek 46 szá­za­lé­ka súj­tott az aszállyal. Köszö­ne­tet mon­dott min­den magyar gaz­dá­nak és jelez­te: az aszály elle­né­re „csűr­ben van­nak” a magyar lakos­ság ellá­tá­sá­hoz szük­sé­ges gabo­na­mennyi­sé­gek, de rossz hír, hogy export­ra keve­sebb jut. Hang­sú­lyoz­ta: az agár­tár­ca min­den lehet­sé­ges esz­köz­zel támo­gat­ja ebben a hely­zet­ben a gazdákat.

Az napi­rend előt­ti fel­szó­la­lá­sok után az ülés­te­rem­ben ellen­zé­ki kép­vi­se­lők az új kata­sza­bá­lyok és a rezsi­csök­ken­tés sza­bá­lya­i­nak vál­to­zá­sa miatt til­ta­ko­zók petí­ci­ó­ját adták át, illet­ve pró­bál­ták átad­ni kor­mány­pár­ti kép­vi­se­lők­nek, kormánytagoknak.

Ezekben döntött a parlament

Módosul az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás

Az Ország­gyű­lés 190 igen sza­va­zat­tal támo­gat­ta az afri­kai és eur­ázsiai ván­dor­ló vízi­ma­da­rak védel­mé­ről szó­ló és a témá­val fog­lal­ko­zó buda­pes­ti kon­fe­ren­cia meg­ren­de­zé­sét cél­zó tör­vény­ja­vas­la­tot. Tavaly a jár­vány miatt elma­radt a részes felek nyol­ca­dik kon­fe­ren­ci­á­ja, ezt idén szep­tem­ber végén a magyar fővá­ros­ban ren­de­zik meg a tanács­ko­zást – hang­zott el a javas­lat vitájában.

A szabadkai vasúti határátkelő felújítása miatt Röszke-Horgos felé terelik a teherforgalmat

A kép­vi­se­lők 189 igen sza­va­zat­tal elfo­gad­ták a Magyar­or­szág és Szer­bia közöt­ti köz­úti, vas­úti és vízi határ­for­ga­lom ellen­őr­zé­sé­ről szó­ló meg­ál­la­po­dás módo­sí­tá­sát. Erre azért volt szük­ség, mert a Kele­bia-Sza­bad­ka vas­úti határ­át­ke­lő­he­lyet érin­tő vas­út­vo­nal kor­sze­rű­sí­té­se miatt a sza­bad­kai vas­úti határ­át­ke­lő­he­lyen augusz­tus­tól tel­jes vágány­zár lép élet­be, így az itt átme­nő teher­for­gal­mat át kell terel­ni a Röszke–Horgos határ­át­ke­lő­hely­re. A módo­sí­tás a teher­for­ga­lom, vala­mint a veszé­lyes áruk for­gal­má­nak zavar­ta­lan­sá­gát biz­to­sít­ja a fel­újí­tás ide­je alatt.

A nyugdíjas- és kismamaszövetkezetek tagjai biztosabban juthatnak pénzükhöz felszámolás esetén

A jövő­ben a nyug­dí­jas­szö­vet­ke­ze­tek és a kis­gyer­mek­kel ott­hon lévők szö­vet­ke­ze­te­i­nek tag­jai biz­to­sab­ban jut­hat­nak jöve­del­mük­höz abban az eset­ben, ha fel­szá­mol­ják azt a vál­lal­ko­zást, amely­nek dol­goz­tak. Az erről szó­ló jog­sza­bály­mó­do­sí­tást – ame­lyet fide­szes és KDNP‑s kép­vi­se­lők nyúj­tot­tak be – az Ország­gyű­lés 157 igen sza­va­zat­tal, ellen­sza­va­zat nél­kül, 32 tar­tóz­ko­dó sza­va­zat­tal fogad­ta el. A szö­vet­ke­ze­ti tagok jöve­del­mé­nek védel­me érde­ké­ben a csőd- és fel­szá­mo­lá­si eljá­rás­ról szó­ló tör­vény úgy módo­sult, hogy a fel­szá­mo­lá­si költ­sé­gek köré­be — más tar­to­zá­so­kat meg­elő­ző­en — beke­rült a kis­gyer­mek­kel ott­hon lévők szö­vet­ke­ze­te és a köz­ér­de­kű nyug­dí­jas­szö­vet­ke­zet tag­jai részé­re járó díj.

Elfogadták az EU jövőjével kapcsolatos magyar álláspontról szóló határozati javaslatot

Az Ország­gyű­lés 130 igen, 50 nem és 7 tar­tóz­ko­dó sza­va­zat­tal elfo­gad­ta az Euró­pai Unió (EU) jövő­jé­vel kap­cso­la­tos magyar állás­pont­ról szó­ló hatá­ro­za­ti javas­la­tot kor­mány­pár­ti kép­vi­se­lők kez­de­mé­nye­zé­sé­re. A hatá­ro­zat leszö­ge­zi: a hábo­rú és az Orosz­or­szág­gal szem­be­ni átgon­do­lat­lan szank­ci­ós dön­té­sek követ­kez­té­ben Euró­pa a vál­sá­gok és a bizony­ta­lan­sá­gok kor­sza­ká­ba lépett, azon­ban az EU jelen­le­gi szer­ző­dé­ses keret­rend­sze­re nem alkal­mas arra, hogy ebben a kor­sza­ká­ban az együtt­mű­kö­dés alap­já­ul szolgáljon.

A magyar Ország­gyű­lés töb­bek között azt java­sol­ja, hogy az uni­ós szer­ző­dé­sek­ben jele­nít­sék meg Euró­pa keresz­tény gyö­ke­re­it és kul­tú­rá­ját, rög­zít­sék az Euró­pai Bizott­ság poli­ti­kai és ideológiai
sem­le­ges­sé­gét, és garan­tál­ják min­den nép jogát arra, hogy eldönt­hes­se, kivel akar együtt élni a hazá­já­ban. Emel­lett szor­gal­maz­zák egy közös euró­pai had­se­reg fel­ál­lí­tá­sát, meg­til­ta­nák a továb­bi uni­ós adós­ság­fel­vé­telt, vala­mint ellen­zik az „egy­re szo­ro­sabb egy­ség” célkitűzését.

A hatá­ro­zat arra is javas­la­tot tesz, hogy az Euró­pai Par­la­ment kép­vi­se­lő­it a nem­ze­ti par­la­men­tek dele­gál­ják, emel­lett lehe­tő­vé ten­nék a nem kívánt uni­ós jog­al­ko­tás meg­aka­dá­lyo­zá­sát, szer­ző­dé­ses véde­lem­ben része­sí­te­nék az Euró­pai Unió terü­le­tén élő ősho­nos nem­ze­ti kisebb­sé­ge­ket, és meg­erő­sí­te­nék a Nyu­gat-Bal­kán orszá­ga­i­nak euró­pai perspektíváját.

Módosultak az alvó számlák felmondására vonatkozó szabályok

A kép­vi­se­lők 135 igen, 19 nem és 36 tar­tóz­ko­dás mel­lett elfo­gad­ták a pénz­ügyi szek­tort érin­tő egyes tör­vé­nyek kor­mány által java­solt módo­sí­tá­sát, amely érin­ti a hitel­in­té­ze­ti, a tőke­pi­a­ci és a biz­to­sí­tá­si szek­tort is. A ren­del­ke­zé­sek egy­részt a hazai sza­bá­lyo­zás és az uni­ós jog közöt­ti össz­han­got biz­to­sít­ják, más­részt módo­sí­ta­nak néhány pénz­ügyi köz­ve­tí­tő­rend­szert sza­bá­lyo­zó ren­del­ke­zést a gya­kor­lat­ban fel­me­rült igé­nyek alapján.

Módo­sult a nega­tív egyen­leg­gel ren­del­ke­ző, úgy­ne­ve­zett alvó fogyasz­tói szám­lák­kal kap­cso­la­tos sza­bá­lyo­zás, így a jövő­ben a pénz­for­gal­mi szol­gál­ta­tók fel­mond­hat­ják a fize­té­si szám­la veze­té­sé­re irá­nyu­ló szer­ző­dést a szám­la­tu­laj­do­nos ered­mény­te­len fel­hí­vá­sát köve­tő­en, két hóna­pos fel­mon­dá­si határ­idő­vel. Ha a szám­la­tu­laj­do­nos elha­lá­lo­zott, akkor a fel­mon­dá­si idő meghosszabbodik.

Akadálymentességgel kapcsolatos uniós irányelvet ültetettek át a magyar jogba

A fogya­té­kos­ság­gal élők ter­mé­kek­hez és szol­gál­ta­tá­sok­hoz való hoz­zá­fé­ré­sét segí­tő uni­ós irány­el­vet ülte­tett át a magyar jog­ba a par­la­ment 167 igen voks­sal, ellen­sza­va­zat nél­kül, 22 tar­tóz­ko­dó sza­va­zat­tal. A most elfo­ga­dott jog­sza­bály révén az érin­tet­tek könnyeb­ben jut­hat­nak majd infor­má­ci­ók­hoz, és pél­dá­ul a közös­sé­gi köz­le­ke­dés által nyúj­tott szol­gál­ta­tá­sok, inter­ak­tív ter­mi­ná­lok hasz­ná­la­ta vagy a tele­fo­nos alkal­ma­zá­sok is könnyeb­ben kezel­he­tő­vé vál­nak szá­muk­ra. Az aka­dály­men­tes­sé­gi köve­tel­mé­nyek­nek való meg­fe­le­lés határ­ide­je 2025 júniusa.

Elfogadták a 2023-as költségvetést

Az Ország­gyű­lés 135 igen sza­va­zat­tal 54 elle­né­ben elfo­gad­ta Magyar­or­szág 2023-as köz­pon­ti költ­ség­ve­té­sét. A jövő évi büdzsé­ben a kor­mány 4,1 szá­za­lé­kos gaz­da­sá­gi növe­ke­dés­sel, 3,5 szá­za­lé­kos hiány­cél­lal és 5,2 szá­za­lé­kos inf­lá­ci­ó­val szá­mol. Var­ga Mihály pénz­ügy­mi­nisz­ter koráb­bi ismer­te­té­se sze­rint a kor­mány szá­mol a hábo­rús inf­lá­ci­ó­val és az Euró­pá­ban kibon­ta­ko­zó gaz­da­sá­gi vál­ság­gal. A kor­mány ígé­re­te sze­rint a büdzsé for­rá­sa­it a csa­lá­dok támo­ga­tá­sá­ra, a nyug­dí­jak védel­mé­re, a rezsi­csök­ken­tés ered­mé­nye­i­nek meg­őr­zé­sé­re, az ország biz­ton­sá­gá­nak meg­erő­sí­té­sé­re, a mun­ka­he­lyek meg­óvá­sá­ra és az újak lét­re­jöt­té­nek a támo­ga­tá­sá­ra, vala­mint arra for­dít­ják majd, hogy biz­ton­sá­gos növe­ke­dé­si pályán tart­sák a gazdaságot.

A Ház elfogadta a jövő évi büdzsét megalapozó törvénycsomagot

Het­ven­ki­lenc jog­sza­bályt módo­sít a 2023-as büdzsé meg­ala­po­zá­sát tar­tal­ma­zó tör­vény­cso­mag, ame­lyet 134 igen sza­va­zat­tal, 55 nem elle­né­ben foga­dott el a Ház. A jog­sza­bály cél­ja, hogy növe­ke­dé­si pályán tart­sa a gaz­da­sá­got és meg­véd­je a magyar csa­lá­do­kat. Ezért tör­vé­nyi szin­ten is meg­ala­poz­za a Rezsi­vé­del­mi Alap és a Hon­vé­del­mi Alap állam­ház­tar­tá­si és költ­ség­ve­tés-szer­ke­ze­ti sza­bály­rend­sze­rét. A gaz­da­sá­gi növe­ke­dés védel­me érde­ké­ben vál­toz­nak az állam­ház­tar­tá­si, vala­mint a Magyar­or­szág gaz­da­sá­gi sta­bi­li­tá­sá­ról szó­ló tör­vé­nyek egyes ren­del­ke­zé­sei. Lét­re­jön a Buda­pes­ti Agg­lo­me­rá­ci­ós Fej­lesz­té­si Tanács, és bővül­nek az Exim­bank és a Magyar Fej­lesz­té­si Bank hite­le­zé­si lehetőségei.

Liberalizálták a távszerencsejáték-piacot

A kép­vi­se­lők – 136 igen sza­va­zat­tal, 45 nem elle­né­ben és kilenc tar­tóz­ko­dás mel­lett – elfo­gad­ták az egyes gaz­da­ság­sza­bá­lyo­zá­si tár­gyú tör­vé­nyek módo­sí­tá­sá­ról szó­ló kor­mány­za­ti javas­la­tot. A módo­sí­tás érin­ti a sze­ren­cse­já­ték szer­ve­zé­sé­ről, a bányá­szat­ról, vala­mint a dohány­ter­mé­kek kis­ke­res­ke­del­mé­ről szó­ló tör­vényt. A libe­ra­li­zált sze­ren­cse­já­té­kok köré­be kerül 2023-tól a táv­sze­ren­cse­já­ték, azaz meg­szű­nik az online sport­fo­ga­dás ese­té­ben az álla­mi tulaj­do­nú Sze­ren­cse­já­ték Zrt. jelen­le­gi mono­pó­li­u­ma. Táv­fo­ga­dást a Sza­bá­lyo­zott Tevé­keny­sé­gek Fel­ügye­le­ti Ható­sá­gá­nak enge­dé­lye alap­ján az Euró­pai Gaz­da­sá­gi Tér­ség­ben honos gaz­da­sá­gi sze­rep­lők bonyo­lít­hat­nak a jövő­ben. A dön­tés előz­mé­nye, hogy az Euró­pai Unió Bíró­sá­ga sze­rint az álla­mi mono­pó­li­um­ban lévő online játék­szer­ve­zé­si sza­bá­lyo­zás sér­ti a hatá­ron átnyú­ló szol­gál­ta­tás­nyúj­tás szabadságát.

A bányá­szat­ra vonat­ko­zó ren­del­ke­zé­sek a kiter­me­lés növe­lé­sé­nek jogi esz­kö­zök­kel tör­té­nő ösz­tön­zé­sét céloz­zák, és több bürok­rá­cia­csök­ken­tő, a jog­al­kal­ma­zást segí­tő, pon­to­sí­tó ele­met tartalmaznak.

A meg­vál­to­zott pia­ci igé­nyek rugal­ma­sabb követ­he­tő­sé­ge érde­ké­ben a fia­tal­ko­rú­ak dohány­zá­sá­nak vissza­szo­rí­tá­sá­ról és a dohány­ter­mé­kek kis­ke­res­ke­del­mé­ről szó­ló tör­vény­ből kike­rül a dohány­bolt­ban for­gal­maz­ha­tó, nem tra­fikkö­te­les ter­mé­kek köré­nek meghatározása.

Elfogadták a honvédelmi adatkezelésről szóló javaslatot

Az Ország­gyű­lés 152 igen sza­va­zat­tal, 19 nem elle­né­ben és 17 tar­tóz­ko­dás mel­lett – elfo­gad­ta a hon­vé­del­mi adat­ke­ze­lé­sek­ről szó­ló javas­la­tot. 2022. novem­ber 1‑jén hatály­ba lép a hon­vé­de­lem­ről és a Magyar Hon­véd­ség­ről szó­ló tör­vény, amely­hez kap­cso­ló­dó­an indo­kolt­tá vált a hon­vé­del­mi célú adat­ke­ze­lé­si sza­bá­lyok felül­vizs­gá­la­ta is. A hon­vé­de­lem­ről szó­ló tör­vény felül­vizs­gá­la­ta ered­mé­nye­ként szük­sé­ges­sé vált a köz­re­mű­kö­dő szer­vek fel­ké­szí­tés­sel, ország­vé­de­lem­mel és egyes hon­vé­del­mi köte­le­zett­sé­gek tel­je­sí­té­sé­vel kap­cso­la­tos adat­ke­ze­lé­sét sza­bá­lyo­zó rész elha­gyá­sa, amely kér­dést azon­ban indo­kolt tovább­ra is tör­vé­nyi szin­ten sza­bá­lyoz­ni. Ezért a hon­vé­de­lem­ről szó­ló tör­vény vonat­ko­zó részét áteme­lik a hon­vé­del­mi célú adat­ke­ze­lé­sek­re vonat­ko­zó sza­bá­lyo­kat tar­tal­ma­zó jogszabályba.

Elfogadták az alaptörvény tizenegyedik módosítását

A jövő­ben ugyan­azon a napon tart­ják az euró­pai par­la­men­ti és az önkor­mány­za­ti válasz­tást – dön­tött az Ország­gyű­lés, amely a megye elne­ve­zést vár­me­gyé­re vál­toz­tat­ta. A kép­vi­se­lők a kor­mány­pár­tok kez­de­mé­nye­zé­sé­re 140 igen, 36 nem sza­va­zat­tal, két­har­ma­dos több­ség­gel fogad­ták el Magyar­or­szág Alap­tör­vé­nyé­nek tizen­egye­dik módo­sí­tá­sát. A dön­tés értel­mé­ben a helyi önkor­mány­za­ti kép­vi­se­lők és pol­gár­mes­te­rek álta­lá­nos válasz­tá­sát az elő­ző önkor­mány­za­ti válasz­tást köve­tő ötö­dik év ápri­lis, május, júni­us vagy júli­us hónap­já­ban, az euró­pai par­la­men­ti kép­vi­se­lők válasz­tá­sá­val egy­ide­jű­leg kell meg­tar­ta­ni. A tör­té­nel­mi hagyo­má­nyok­ra hivat­koz­va vál­to­zik a megyék elne­ve­zé­se vár­me­gyék­re janu­ár elsejétől.

Módosították a választási eljárást

A Ház 144 igen, 40 nem sza­va­zat­tal és öt tar­tóz­ko­dás mel­lett elfo­gad­ta az egyes válasz­tá­si tár­gyú, vala­mint kap­cso­ló­dó tör­vé­nyek módo­sí­tá­sát a kor­mány javas­la­tá­ra. Var­ga Judit igaz­ság­ügyi minisz­ter a tör­vény­mó­do­sí­tást az egy idő­ben, közös eljá­rás­ban lebo­nyo­lí­tott 2022-es ország­gyű­lé­si válasz­tás és orszá­gos nép­sza­va­zás során össze­gyűlt jog­al­kal­ma­zói tapasz­ta­la­tok­kal indokolta.

Az új sza­bá­lyo­zás egy­ér­tel­mű­vé teszi, hogy a magyar válasz­tá­si bizott­sá­gok a nem Magyar­or­szág terü­le­tén elkö­ve­tett eset­le­ges jog­sér­té­sek kivizs­gá­lá­sá­ra és elbí­rá­lá­sá­ra is hatás­kör­rel ren­del­kez­nek. Rög­zí­tet­ték, hogy a nem­zet­kö­zi meg­fi­gye­lőt a sza­va­zást meg­elő­ző kilen­ce­dik napig kell beje­len­te­ni a Nem­ze­ti Válasz­tá­si Irodánál.

Nem­csak a válasz­tott tagok, hanem az Ország­gyű­lés­ben frak­ci­ó­val ren­del­ke­ző pár­tok is csak jogi egye­te­mi vég­zett­ség­gel ren­del­ke­ző tago­kat dele­gál­hat­nak a Nem­ze­ti Válasz­tá­si Bizott­ság­ba. A jövő­ben átje­lent­ke­zés­kor a név­jegy­zék több rész­re osz­tá­sa ese­tén egy sza­va­zá­si hely­szín­re, illet­ve alsza­va­zó­kör­re leg­fel­jebb 800 válasz­tó­pol­gár jut­hat. Ezen­túl válasz­tó­pol­gá­ron­ként három forint díjat kell fizet­ni a sza­va­zó­kö­ri név­jegy­zék­ből tör­té­nő adatszolgáltatásért.

Lehe­tő­vé válik, hogy az a válasz­tó­pol­gár, aki pos­tai úton kér­te a sza­va­zá­si levél­cso­mag kéz­be­sí­té­sét, de azt a sza­va­zást meg­elő­ző 7. napig nem kap­ta meg, bár­me­lyik kül­kép­vi­se­le­ten vagy egyé­ni válasz­tó­ke­rü­le­ti válasz­tá­si iro­dá­ban sze­mé­lye­sen átve­hes­sen egy pót­le­vél­cso­ma­got. A levél­sza­va­zás­nál a sze­mé­lyi szám vagy a sze­mé­lyi iga­zol­vány mel­lett a hono­sí­tá­si okirat is iga­zol­ja az állampolgárt.

Ha nem­ze­ti­sé­gi önkor­mány­zat kép­vi­se­lő-tes­tü­le­te kimond­ja fel­osz­lá­sát vagy fel­osz­lat­ják, csak akkor tart­hat­nak idő­kö­zi válasz­tást, ha az önkor­mány­zat költ­ség­ve­té­sé­ben ren­del­ke­zés­re áll a válasz­tás lebo­nyo­lí­tá­sá­hoz szük­sé­ges for­rás. Amennyi­ben nem, a nem­ze­ti­sé­gi önkor­mány­zat meg­szű­nik, de a követ­ke­ző álta­lá­nos válasz­tá­so­kon ismét lét­re lehet hozni.

Ren­del­kez­tek arról is, hogy a nép­sza­va­zá­si alá­írás­gyűj­tés meg­kez­dé­se előtt el kell dön­te­ni a fel­me­rü­lő jog­vi­tá­kat. Az indok­lás sze­rint azért, mert nem sza­bad a nép­sza­va­zás kere­té­ben kiten­ni a válasz­tó­pol­gá­ro­kat annak, hogy csak utó­lag, az alá­írás­gyűj­tés befe­je­zé­se után derül­jön ki, hogy a nép­sza­va­zá­si kér­dést nem a tör­vény által meg­kö­ve­telt módon fogal­maz­ták meg, vagy más okból nem képez­he­ti nép­sza­va­zás tár­gyát. Az alkot­mány­jo­gi panasz benyúj­tá­sá­ra nyolc­na­pos, az Alkot­mány­bí­ró­ság (Ab) dön­té­sé­nek meg­ho­za­ta­lá­ra 30 napos határ­időt hatá­roz­tak meg. Csak az Ab ked­ve­ző dön­té­se után lehet kiad­ni az alá­írás­gyűj­tő ívet.

Változnak egyes közigazgatási szabályok

A par­la­ment 139 igen, 40 nem sza­va­zat­tal és tíz tar­tóz­ko­dás mel­lett elfo­gad­ta a terü­le­ti köz­igaz­ga­tás műkö­dé­sé­vel kap­cso­la­tos egyes kér­dé­sek­ről, vala­mint egyes tör­vé­nyek­nek az alap­tör­vény tizen­egye­dik módo­sí­tá­sá­val össze­füg­gő módo­sí­tá­sát. A jog­sza­bály a fővá­ro­si és vár­me­gyei kor­mány­hi­va­ta­lok műkö­dé­sé­vel, adat­ke­ze­lé­sé­vel, egyes szol­gál­ta­tá­sa­i­val kap­cso­la­tos, jelen­leg is meg­lé­vő sza­bá­lyo­zá­so­kat tar­tal­maz­za, mivel hatá­lyon kívül helye­zik a fővá­ro­si és megyei kor­mány­hi­va­ta­lok­ról szó­ló 2010-es törvényt.

A tör­vény biz­to­sít­ja a kor­mány­ab­la­kok­ban a papír­men­tes sze­mé­lyes ügy­in­té­zést meg­ha­tá­ro­zott ügyek­ben. Az „alá­írás­min­ta-ala­pú hite­le­sí­té­si rend­szer” része­ként a kor­mány­ab­la­kok­ban alá­író­pa­dot vezet­tek be, amely az ügy­fél alá­írá­sá­nak fel­vé­te­lé­vel és a nyil­ván­tar­tás­ban lévő alá­írá­sá­nak össze­ve­té­sé­vel biz­to­sít­ja az egyes doku­men­tu­mok ügy­fél álta­li hite­le­sí­té­sét. Tör­vény­be iktat­ták a 2022 feb­ru­ár­já­ban beve­ze­tett adat­vál­to­zás­ke­ze­lé­si, vagy­is az e‑bejelentő szol­gál­ta­tás sza­bá­lya­it is. Ez a szol­gál­ta­tás egy­részt a ter­mé­sze­tes sze­mé­lyek ada­ta­i­ban tör­té­nő vál­to­zá­sok egy­sze­rű ügy­in­té­zé­si lehe­tő­sé­ge­it, más­részt a köz­mű­át­írás elekt­ro­ni­zá­lá­sát, egy­sze­rű­sí­té­sét tartalmazza.

Egyes ren­del­ke­zé­sek az alap­tör­vény tizen­egye­dik módo­sí­tá­sá­val kap­cso­la­to­sak, meg­ha­tá­roz­ták, hogy a kisebb­sé­gi önkor­mány­za­tok tes­tü­le­tei és tiszt­ség­vi­se­lői man­dá­tu­ma – hason­ló­an a helyi kép­vi­se­lő-tes­tü­let és pol­gár­mes­ter man­dá­tu­má­hoz – nem a válasz­tás nap­já­ig, hanem 2024. októ­ber 1‑jéig szól. Az alap­tör­vény módo­sí­tá­sa értel­mé­ben 2024-től egy napon tart­ják az euró­pai par­la­men­ti és az önkor­mány­za­ti választást.

Átve­zet­ték a bíró­sá­gok elne­ve­zé­sén azt az alap­tör­vé­nyi vál­to­zást, hogy a megyé­ket ezen­túl vár­me­gyék­nek hívják.

A vál­to­zó biz­ton­sá­gi kör­nye­zet­re hivat­koz­va nem­zet­biz­ton­sá­gi véde­lem alá von­ták a Magyar Hon­véd­ség parancs­no­kát, a nem­zet­biz­ton­sá­gi szol­gá­la­tok fel­ügye­le­té­vel, illet­ve tevé­keny­sé­gük össze­han­go­lá­sá­val kap­cso­la­tos fel­ada­to­kat ellá­tó poli­ti­kai és szak­mai fel­ső­ve­ze­tő­ket, vala­mint a minisz­te­ri kabi­ne­tet veze­tő kabinetfőnököket.

Változik a frakciófinanszírozás és a vagyonnyilatkozati rendszer

Átala­kí­tot­ta a frak­ció­fi­nan­szí­ro­zást és az euró­pai par­la­men­ti (EP-) kép­vi­se­lő­ké­vel meg­egye­ző vagyon­nyi­lat­ko­za­ti rend­szert veze­tett be az ország­gyű­lé­si kép­vi­se­lők­re vonat­ko­zó­an a par­la­ment. Kor­mány­pár­ti kép­vi­se­lők kez­de­mé­nye­zé­sé­re 135 igen, 45 nem sza­va­zat­tal fogad­ták el az Ország­gyű­lés­ről szó­ló tör­vény és egyes kap­cso­ló­dó tör­vé­nyek módo­sí­tá­sát. Az ország­gyű­lé­si tör­vény sze­rint janu­ár 1‑jétől a műkö­dé­si keret alap­tá­mo­ga­tás része a közös lis­tán beju­tott frak­ci­ók­nak nem jár külön-külön, hanem csak a közös lis­ta kap­ja meg, és az összeg egyen­lő arány­ban osz­lik meg a közös lis­tán indult pár­tok frak­ci­ói között.

Módosul a házszabály

Szin­tén kor­mány­pár­ti kép­vi­se­lők kez­de­mé­nye­zé­sé­re módo­sul a ház­sza­bály, amely ezen­túl lehe­tő­vé teszi a közös lis­tát állí­tó pár­tok frak­ci­ói között az átjá­rást, azaz a kép­vi­se­lő szá­má­ra lehe­tő­vé válik a közös jelölt­ség kere­te­in belül a sza­bad frak­ció­vá­lasz­tás, nem válik füg­get­len­né. A hatá­ro­za­ti javas­la­tot 135 igen, 47 nem sza­va­zat­tal hagy­ták jóvá. A követ­ke­ző par­la­men­ti válasz­tás után kép­vi­se­lő­cso­por­tot 5 fő ala­kít­hat, ha – pél­dá­ul kilé­pés miatt – ez alá csök­ken a lét­szám, meg­szű­nik a frak­ció. A koráb­bi sza­bá­lyo­zás sze­rint három fő volt a mini­má­lis frakciólétszám.

Interpellációk

A par­la­ment elfo­gad­ta a hét­főn elhang­zott inter­pel­lá­ci­ók­ra adott válaszokat.

Hungarikum Bizottság delegáltjai

A par­la­ment 152 igen, egy nem sza­va­zat­tal és két tar­tóz­ko­dás mel­lett hatá­ro­zott a Hun­ga­ri­kum Bizott­ság négy tag­já­nak dele­gá­lá­sá­ról. A mező­gaz­da­sá­gi bizott­ság javas­la­tá­ra kor­mány­pár­ti jelö­lés alap­ján a bizott­ság tag­ja Lezsák Sán­dor (Fidesz) és Simics­kó Ist­ván (KDNP) lett, míg ellen­zé­ki jelö­lés alap­ján Dócs Dávi­dot (Mi Hazánk) dele­gál­ták. A nem­ze­ti­sé­gek bizott­sá­ga Var­ga Szi­me­ont java­sol­ta a tes­tü­let­be. A dele­gál­tak esküt tet­tek. A Hun­ga­ri­kum Bizott­ság állít­ja össze töb­bek között a Magyar Értéktárat.

Jegyzőválasztás

Az Ország­gyű­lés 175 igen sza­va­zat­tal, egy­han­gú­lag mel­lett jegy­ző­vé válasz­tot­ta Vadai Ágnest (DK). A nép­jó­lé­ti bizott­ság eddig üres elnö­ki poszt­já­ra Var­ga Zol­tánt (DK) válasz­tot­ták. Az euró­pai ügyek, továb­bá a mező­gaz­da­sá­gi bizott­sá­gi alel­nö­ki poszt­já­ra is meg­vá­lasz­tot­ták a DK‑s Bar­kó­czi Balázst.

Ezek történtek napirend után

Z. Kár­pát Dáni­el (Job­bik) a költ­ség­ve­tést az évti­zed leg­na­gyobb pénz­be­haj­tá­sá­nak nevez­te, mert több mint 1600 mil­li­árd­dal növek­szik az áfa­be­vé­tel. Azt kér­te: a pia­ci rezsi­á­rat fize­tők­nél az áfa­von­zat­ról mond­jon le a kor­mány, és lás­son neki egy pót­költ­ség­ve­tés kidolgozásának.

Simon Róbert Balázs (Fidesz) a győ­ri Audi fej­lesz­té­se­i­ről beszélt hoz­zá­szó­lá­sá­ban kiemel­ve, hogy Magyar­or­szág a hábo­rús világ­vál­ság elle­né­re is von­zó a beru­há­zók­nak. Közöl­te: a cég új elekt­ro­mos meg­haj­tá­sért fele­lős gyár­egy­sé­get hoz lét­re 2025-ig Győrben.

Süli János, a Kül­gaz­da­sá­gi és Kül­ügy­mi­nisz­té­ri­um állam­tit­ká­ra erre rea­gál­va kiemel­te: nem csak össze­sze­re­lő üzem­ről van szó, folya­ma­tos fej­lesz­té­sek jel­lem­zik a győ­ri Audit. A kor­mány 8,5 mil­li­árd forint­tal támo­gat­ta a kor­sze­rű elekt­ro­mos haj­tás­egy­sé­ge­ket gyár­tó győ­ri beru­há­zást – tet­te hozzá.

Nyit­rai Zsolt (Fidesz) fel­szó­la­lá­sá­ban a 2023-as, rend­kí­vül nehéz idő­ben elké­szült költ­ség­ve­tést mél­tat­ta, fel­so­rol­va annak leg­főbb üze­ne­te­it. A leg­fon­to­sabb Magyar­or­szág béké­jé­nek és biz­ton­sá­gá­nak meg­őr­zé­se, az ország ener­gia­el­lá­tá­sá­nak biz­to­sí­tá­sa, és az, hogy a hábo­rú költ­sé­ge­it ne a magya­rok­kal fizet­tes­sék meg – mondta.

Sas Zol­tán (Job­bik) hang­sú­lyoz­ta: a párt­juk szá­má­ra évek óta kiemel­ten fon­tos cél a rend­őri bérek eme­lé­se, örven­de­tes és fon­tos elő­re­lé­pés­nek nevez­te a közel­múlt­ban beje­len­tett rend­vé­del­mi bér­eme­lést. Azon­ban a 2008 óta vál­to­zat­lan illet­mény­alap meg­eme­lé­sét szorgalmazta.

Végh Noé­mi (Job­bik) sze­rint az Y és Z gene­rá­ci­ós mun­ka­vál­la­lók­nak a lehe­tő leg­rosszabb stressz­fak­to­rok jutot­tak a pénz­ügyi bizony­ta­lan­ság­tól kezd­ve a kikap­cso­ló­dás­ra való kép­te­len­sé­gig. Úgy véle­ke­dett: ha egy fia­tal a saját lábá­ra sze­ret­ne áll­ni, szü­lői segít­ség nél­kül kez­dő fize­té­sé­ből nem fog tud­ni fenn­tar­ta­ni egy albérletet.

A napi­rend utá­ni hoz­zá­szó­lá­so­kat köve­tő­en a leve­ze­tő elnök az ülést bezár­ta, és jelez­te: az őszi ülés­szak első ülé­sét vár­ha­tó­an szep­tem­ber 26-án tartják.

(VOKS.news, via MTI)