Tényleg jogos volt a rendőrség sokkolóhasználata a Margit hídon?

A kata­tün­te­tés-soro­zat egyik emb­le­ma­ti­kus állo­má­sa volt, ami­kor 2022. júli­us 18-án a rend­őr­ség sok­ko­lót vetett be a Mar­git hídon tün­te­tők ellen (a sok­ko­ló pil­la­na­tok a vide­ón 8:57-nél kez­dőd­nek). Az újsze­rű kény­szer­in­téz­ke­dé­si for­ma jog­sze­rű­sé­gé­nek kér­dé­se több helyen is fel­me­rült, ennek pró­bál­tunk meg kicsit rész­le­te­seb­ben utá­na­jár­ni a hatá­lyos jog­sza­bá­lyok alapján.

Mit mond a törvény?

A rend­őr­ség szol­gá­la­ti sza­bály­za­tá­ról szó­ló 30/2011. (IX. 22.) BM ren­de­let alap­ján az aláb­bi­ak­ban fel­tün­te­tett ese­tek­ben alkal­maz­ha­tó kény­szer­in­téz­ke­dés (amely­nek egy spe­ci­á­lis esz­kö­ze a sokkoló):

A 39. § a kény­sze­rí­tő esz­kö­zök­re vonat­ko­zó álta­lá­nos sza­bá­lyok­ról ír

(1) Az Rtv. sze­rin­ti kény­sze­rí­tő esz­köz csak akkor alkal­maz­ha­tó, ha az intéz­ke­dés alá vont maga­tar­tá­sa, ellen­sze­gü­lé­sé­nek mér­té­ke annak Rtv. sze­rin­ti alkal­ma­zá­sát indo­kol­ja. A nagyobb kor­lá­to­zás­sal, sérü­lés­sel vagy kár­oko­zás­sal járó kény­sze­rí­tő esz­köz akkor alkal­maz­ha­tó, ha a kisebb kor­lá­to­zás­sal, sérü­lés­sel vagy kár­oko­zás­sal járó kény­sze­rí­tő esz­köz alkal­ma­zá­sa nem veze­tett ered­mény­re vagy sike­re ele­ve kilátástalan.

(2) Az intéz­ke­dés alá vont sze­mély maga­tar­tá­sa szem­pont­já­ból a rend­őr az aláb­bi­ak sze­rint tesz különbséget:

a) passzív ellen­sze­gü­lést tanú­sí­tó sze­mély, aki a rend­őri intéz­ke­dés során a szá­má­ra jog­sze­rű­en adott rend­őri uta­sí­tá­so­kat nem hajt­ja vég­re, de tevő­le­ges ellen­sze­gü­lést nem mutat,
b) aktív ellen­sze­gü­lést tanú­sí­tó sze­mély, aki nem veti magát alá a jog­sze­rű rend­őri intéz­ke­dés­nek, maga­tar­tá­sá­val fizi­kai erő­ki­fej­tés útján is igyek­szik azt megakadályozni […].

Az 52. § a tömeg­osz­la­tás spe­ci­á­lis ese­tét részletezi

(6) Tömeg­gel szem­ben a csa­pat­erő a követ­ke­ző kény­sze­rí­tő esz­kö­zö­ket alkalmazhatja:

a) passzív ellen­sze­gü­lés ese­tén tes­ti kény­szert és elve­ze­tő fogás alkal­ma­zá­sa érde­ké­ben rendőrbotot,
b) aktív ellen­sze­gü­lés vagy táma­dó maga­tar­tás, vala­mint passzív ellen­sze­gü­lést tanú­sí­tó fel­fegy­ver­ke­zett tömeg ese­tén rend­őr­bo­tot, inger­lő­gázt, elekt­ro­mos sok­ko­ló esz­közt, bilincset […].

A rend­őr­ség a fen­ti BM ren­de­let mel­lett hivat­ko­zott még az 1994. évi XXXIV. tör­vény­re is (az úgy­ne­ve­zett rend­őr­sé­gi tör­vény­re), amely álta­lá­no­sabb – ezt hiva­tott pon­to­sí­ta­ni, ha úgy tet­szik „para­mé­te­rez­ni” a 2011-es rendelet.

Mi következik ebből?

A kény­sze­rí­tő esz­köz alkal­ma­zá­sa tehát a rend­őr­ség szol­gá­la­ti sza­bály­za­tá­ban egé­szen pon­to­san körül van hatá­rol­va, és kizá­ró­lag akkor alkal­maz­ha­tó, ha indo­kolt. A fen­ti­ek fényé­ben (mel­les­leg az Index is hason­ló állás­pont­ra jutott) elekt­ro­mos sok­ko­ló esz­köz a tömeg­gel szem­ben csak

• aktív ellen­sze­gü­lés, vagy
• táma­dó maga­tar­tás, valamint
• passzív ellen­sze­gü­lést tanú­sí­tó, de fel­fegy­ver­ke­zett tömeg

ese­tén alkalmazható.

A vide­ón azon­ban jól lát­ha­tó, hogy a tömeg nem tanúsított

• sem aktív ellenszegülést,
• sem táma­dó maga­tar­tást, és
• fel­fegy­ve­kez­ve sem volt

– leg­alább­is és a sok­ko­ló­val eljá­rás alá vont tün­te­tő fel­fegy­ver­ke­zett­sé­ge egy­ál­ta­lán nem való­sult meg a látot­tak alapján.

A rend­őr­ség sze­rint viszont min­den tör­vé­nyes volt, köz­le­mé­nyük sze­rint „a kény­sze­rí­tő­esz­köz hasz­ná­la­tát parancs­no­ki kivizs­gá­lás követ­te, amely meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy a sok­ko­ló alkal­ma­zá­sa jog­sze­rű, szak­sze­rű és ará­nyos volt”.

(VOKS.news, Jám­bor And­rás vide­ó­ja alapján)