VOKS.news

Trump és Merkel nem hagyták volna a háborút – Orbán Viktor teljes tusványosi beszéde

A veszé­lyek, a bizony­ta­lan­ság és a hábo­rú évti­ze­de követ­ke­zik, de Magyar­or­szág loká­lis kivé­tel lehet egy glo­bá­lis recesszió ide­jén – han­goz­tat­ta Orbán Vik­tor szom­ba­ton Tus­nád­für­dőn, a 31. Bál­vá­nyo­si Nyá­ri Sza­bad­egye­tem és Diák­tá­bor záró­nap­ján tar­tott előadásában.

A minisz­ter­el­nök a sza­bad­té­ri szín­pad előtt össze­gyűlt több ezres hall­ga­tó­ság előtt fel­idéz­te: leg­utóbb 2019-ben lehe­tett meg­ren­dez­ni a tus­nád­für­dői poli­ti­kai fóru­mot, de azóta „nagyot for­dult” a világ, „a veszé­lyek korá­ba lép­tünk”, a nyu­ga­ti civi­li­zá­ció koráb­ban meg­ren­dít­he­tet­len­nek hitt tar­tó­osz­lo­pai repedeznek.

Sze­rin­te koráb­ban azt gon­dol­tuk, hogy a tudo­mány védő­bur­ká­ban élünk, „erre kap­tunk egy covi­dot”, azt gon­dol­tuk, hogy Euró­pá­ban nem lehet újra hábo­rú, de Magyar­or­szág szom­széd­sá­gá­ban hábo­rú van, és azt gon­dol­tuk, hogy a hideg­há­bo­rú töb­bé nem tér­het vissza, „már­pe­dig a világ szá­mos veze­tő­je éppen azon dol­go­zik, hogy újra blokk­vi­lág­ba szer­vez­ze az életünket”.

Sze­rin­te az is jel­lem­ző, hogy bár az ada­tok tük­ré­ben a világ „egy­re jobb hely­nek tűnik”, az embe­rek ennek az ellen­ke­ző­jét érzik. A vár­ha­tó élet­tar­tam az elér­te a 70 évet, Euró­pá­ban 80 év, a gye­rek­ha­lan­dó­ság 30 év alatt har­ma­dá­ra csök­kent, a világ­ban az alul­táp­lált­ság az 1950-es 50 szá­za­lék­ról, a sze­gény­ség­ben élők ará­nya pedig az akko­ri 70 szá­za­lék­ról 15 szá­za­lék­ra csök­kent, az írás­tu­dók ará­nya 90 szá­za­lék­ra nőtt, a heti mun­ka­órák szá­ma 52-ről 40 órá­ra csök­kent – sorol­ta a minisz­ter­el­nök az ered­mé­nye­ket, hoz­zá­té­ve: az álta­lá­nos han­gu­lat még­is az, hogy a „világ egy­re rosszabb hely”, egy­re ter­jed egy­faj­ta „világ­vé­ge­vá­rás”.

Bukóban a Nyugat

Úgy vél­te: „rossz ked­vünk tele” egy alap­ve­tő­en nyu­ga­ti élet­ér­zés, ami abból fakad, hogy a nyu­ga­ti civi­li­zá­ci­ó­nak az ere­je, a tel­je­sít­mé­nye, tekin­té­lye és cse­lek­vő­ké­pes­sé­ge fogyó­ban. A Nyu­gat száz éve meg­jó­solt hanyat­lá­sa még szel­le­mi és demog­rá­fi­ai vissza­szo­ru­lás­ra utalt, ma viszont sze­rin­te a nyu­ga­ti világ hatal­mi és anya­gi tér­vesz­té­se tapasz­tal­ha­tó, ami a töb­bi civi­li­zá­ció kor­sze­rű­sö­dé­sé­vel függ össze. A rivá­lis civi­li­zá­ci­ók – a kínai, indi­ai, orosz orto­dox és az isz­lám is – átvet­ték a nyu­ga­ti tech­no­ló­gi­át és a nyu­ga­ti pénz­ügyi rend­szert, de a nyu­ga­ti érté­ke­ket „eszük ágá­ban sincs átven­ni” és meg­alá­zó­nak érzik, ami­kor a Nyu­gat saját érté­ke­it akar­ja ter­jesz­te­ni – magyarázta.

Sze­rin­te ért­he­tő a nyu­ga­ti „demok­rá­cia­ex­port­tal” szem­be­ni ellen­ér­zés, a leg­fá­jóbb azon­ban ebben a hatal­mi és anya­gi tér­vesz­tés­ben az, hogy:

Mi, vagy­is a Nyu­gat elvesz­tet­tük az ener­gia­hor­do­zók felet­ti ellenőrzést.

1950-ben a kőolaj, a föld­gáz és a kőszén 75 szá­za­lé­kát még az Egye­sült Álla­mok és Euró­pa tar­tot­ta kéz­ben, mára ez az arány 35 szá­za­lék­ra csök­kent, míg az oro­szok része­se­dé­se 20, a Közel-Kele­té 30 szá­za­lék és hason­ló vál­to­zá­sok követ­kez­tek be a nyers­anya­gok terü­le­tén is, ami azt jelen­ti, hogy a Nyu­gat „elve­szí­ti az anyag­csa­tát”, a világ ener­gia­hor­do­zó­i­nak és erő­for­rá­sa­i­nak nagy része a nyu­ga­ti civi­li­zá­ci­ón kívül esik – álla­pí­tot­ta meg a miniszterelnök.

Támad az USA

Sze­rin­te az Egye­sült Álla­mok stra­té­gi­á­ja két­sze­re­sen nehéz hely­zet­be hoz­ta Euró­pát. 2013-ban egy új nyers­anyag- és ener­gia­ki­ter­me­lé­si tech­no­ló­gi­á­it vezet­tek be, biz­ton­ság­po­li­ti­kai dokt­rí­ná­juk­ba is beemel­ték azt, hogy kül­po­li­ti­kai fegy­ver­ként fog­ják hasz­nál­ni az új tech­no­ló­gi­át. Ezzel függ össze, hogy az ame­ri­ka­i­ak bát­rabb szank­ci­ós poli­ti­kát alkal­maz­nak és „erő­tel­je­sen ösz­tön­zik” euró­pai szö­vet­sé­ge­se­i­ket az USA-ból érke­ző szál­lít­má­nyok meg­vá­sár­lá­sá­ra – magya­ráz­ta. Az euró­pa­i­ak ennek meg­pró­bál­tak ellen­áll­ni és amíg lehet, meg­vé­de­ni a német-orosz ener­gia­ten­gelyt, de „ezt éppen most veri szét a nem­zet­kö­zi poli­ti­ka” és a meg­úju­ló ener­gia­for­rá­sok­ra tör­té­nő átál­lás sem jár­ha­tó út – tet­te hozzá.

A világ­gal kap­cso­la­tos nega­tív érzé­sek abból fakad­nak Nyu­ga­ton, hogy a gaz­da­ság fej­lő­dé­sé­hez szük­sé­ges dön­tő ener­gia és nyers­anyag nincs a Nyu­gat kezében.

Ami a kezé­ben van, az a kato­nai erő és a tőke, kér­dés, mire lehet men­ni ezzel a mos­ta­ni körül­mé­nyek között – som­máz­ta a miniszterelnök.

A népesedés kihívása

A magya­rok előtt álló kihí­vá­sok­ra áttér­ve Orbán Vik­tor úgy érté­kel­te: ezek sorá­ban tovább­ra is az első és leg­fon­to­sabb a népe­se­dés, a demog­rá­fia, mivel „az igaz­ság az, hogy tovább­ra is jóval több a teme­tés, mint a keresz­te­lő”. A hely­ze­tünk javult, de for­du­lat nincs, már­pe­dig ha itt nem lesz for­du­lat, előbb-utóbb „ellak­ják” tőlünk Magyar­or­szá­got, a Kár­pát-meden­cét – jelen­tet­te ki.

A migráció kérdése

A máso­dik kihí­vás sze­rin­te a mig­rá­ció, amit népes­ség­cse­ré­nek, elárasz­tás­nak is lehet nevez­ni. Meg­ál­la­pí­tot­ta: a mig­rá­ció ket­té­vá­lasz­tot­ta Euró­pát, „a Nyu­gat ket­té­vált”, az egyik fele egy olyan világ, ahol euró­pai és Euró­pán kívü­li népek élnek együtt és ezek az orszá­gok töb­bé nem nem­ze­tek. Orbán Vik­tor poszt­nyu­gat­nak nevez­te ezt a tér­sé­get, ahol vár­ha­tó­an 2050 körül követ­ke­zik be a vég­ső demog­rá­fi­ai vál­tás, ami­kor a nagy­vá­ro­sok­ban már több­ség­ben lesz­nek a nem euró­pai szár­ma­zá­sú emberek.

A Nyu­gat szel­le­mi érte­lem­ben Közép-Euró­pá­ba költözött

– foly­tat­ta, majd kije­len­tet­te, hogy a Nyu­gat itt van és Euró­pa két fele között csa­ta zaj­lik. Közép-Euró­pa azt aján­lot­ta, hogy min­den­ki maga dönt­hes­sen arról, kivel kíván élni, „de ezt vissza­uta­sí­tot­ták és tovább­ra is har­cot foly­tat­nak Közép-Euró­pa ellen azzal a cél­lal, hogy olyan­ná tegye­nek ben­nün­ket, mint ami­lye­nek ők” – fogal­ma­zott. Nyu­gat har­cot foly­tat Közép-Euró­pa ellen, Brüsszel a Soros-féle csa­pa­tok­kal kiegé­szül­ve „ránk akar­ja kény­sze­rí­te­ni a beván­dor­ló­kat” – álla­pí­tot­ta meg a kormányfő.

Minden elveszett?

Orbán Vik­tor sze­rint ért­he­tő, hogy a „poszt­nyu­ga­ti” embe­rek nem mér­gez­he­tik meg a nap­ja­i­kat azzal a gon­do­lat­tal, hogy „min­den elve­szett” és nem is szük­sé­ges ezzel szem­be­sí­te­ni őket ezzel.

Mi csak azt kér­jük, hogy ők ne akar­ják ránk kény­sze­rí­te­ni azt a sor­sot, amit mi nem sors­nak, hanem vég­zet­nek látunk egy nem­zet számára

– szö­gez­te le a miniszterelnök.

Sze­rin­te szem­fény­vesz­tés, a fogal­mak szán­dé­kos össze­ke­ve­ré­se az inter­na­ci­o­na­lis­ta bal­ol­dal­nak azt az állí­tá­sa, hogy Euró­pá­ban ele­ve kevert fajú népek élnek. Az euró­pai és Euró­pán kívül­ről érke­ző népek kevert fajú vilá­gát nem lehet pár­hu­zam­ba állí­ta­ni azzal a hely­zet­tel, ami­kor Euró­pán belül élő népek keve­red­nek össze egy­más­sal – muta­tott rá.

Pél­dá­ul a Kár­pát-meden­cé­ben mi nem vagyunk kevert fajú­ak, hanem egész egy­sze­rű­en a saját euró­pai ott­ho­ná­ban élő népek­nek vagyunk a keveréke

– fogal­ma­zott. Hoz­zá­tet­te: a magya­rok nem akar­nak „kevert­fa­jú­vá” vál­ni, de a követ­ke­ző gene­rá­ci­ó­kat már arra kell fel­ké­szí­te­ni, hogy a folya­ma­to­san Euró­pa felé moz­gó isz­lám civi­li­zá­ció ter­jesz­ke­dé­sét már nem­csak déli, hanem a nyu­ga­ti hatá­ron kell meg­ál­lí­ta­ni, meg­old­va a Nyu­gat­ról mene­kü­lő keresz­té­nyek befo­ga­dá­sát is.

A genderbolondéria

A magyar­sá­got fenye­ge­tő har­ma­dik kihí­vás­ként a „gen­dert” nevez­te meg a kor­mány­fő. Fel­idéz­te: ebben a kér­dés­ben is bíró­ság elé állí­tot­ták Magyar­or­szá­got, de sike­rült levá­lasz­ta­ni erről a kér­dés­ről az euró­pai uni­ós pén­zek­ről szó­ló vitá­kat. Magyar­or­szág ebben az ügy­ben is tole­ran­cia­aján­la­tot tett:

Mi nem akar­juk meg­mon­da­ni, hogy hogy élje­nek, csak azt kér­jük, fogad­ják el, hogy nálunk az apa fér­fi, az anya nő, a gye­re­ke­in­ket pedig hagy­ják békén és ezt fogad­tas­sák el Soros Györggyel is

– fogal­ma­zott a kormányfő.

A jobb és bal­ol­dal tör­té­nel­mi csa­tá­já­nak nevez­te a „demog­rá­fi­át, mig­rá­ci­ót és gen­dert”, ugyan­is sze­rin­te eze­ken a kér­dé­se­ken for­dul meg a jövő. Úgy vél­te, a véde­ke­zés­hez fon­tos a szö­vet­sé­ge­sek kere­sé­se, a „poszt­nyu­ga­ti­ak” nem vélet­le­nül tesz­nek meg min­dent a V4-ek egy­sé­gé­nek megbontására.

Csak a béke

Úgy érté­kel­te, a hábo­rú meg­ráz­ta a viseg­rá­di négyek együtt­mű­kö­dé­sé­nek ten­gelyt adó len­gyel-magyar együtt­mű­kö­dést annak elle­né­re, hogy stra­té­gi­ai érde­ke­ik egy­be­es­nek: a len­gye­lek is azt akar­ják, hogy az oro­szok ne jöj­je­nek köze­lebb, azt akar­ják, hogy Ukraj­na szu­ve­re­ni­tá­sa meg­ma­rad­jon és ott demok­rá­cia legyen. Míg azon­ban a magya­rok ki sze­ret­né­nek marad­ni két a szláv nép hábo­rú­já­ból, a len­gye­lek viszont úgy érzik, ez az ő hábo­rú­juk, ezért

át kell men­te­ni a len­gyel-magyar stra­té­gi­ai szö­vet­ség­ből min­dent, amit lehet a hábo­rú utá­ni időkre

– muta­tott rá a miniszterelnök.

Az orosz-ukrán hábo­rú okoz­ta kihí­vás kap­csán Orbán Vik­tor rámu­ta­tott: az ukrá­no­kon kívül csak a magya­rok­tól köve­telt vér­ál­do­za­tot az orosz-ukrán hábo­rú – a nyil­ván­tar­tá­sok sze­rint eddig 86 magyar ember halt meg, ezért Magyar­or­szág­nak joga van szom­szé­dos ország­ként azt mon­da­nia, hogy a béke az egyet­len megoldás.

Csak a kimaradás

Orbán Vik­tor úgy vél­te: min­den hábo­rút sok­faj­ta néző­pont­ból lehet szem­lél­ni, de min­den hábo­rú elsőd­le­ges szem­pont­ja az a tény, hogy „az anyák sirat­ják a gye­re­ke­i­ket, a gye­re­kek pedig elve­szí­tik a szü­le­i­ket”. Sze­rin­te ennek a meg­kö­ze­lí­tés­nek min­den mást felül kell írnia még a poli­ti­ká­ban is. Hang­sú­lyoz­ta: a magyar kor­mány szá­má­ra ez azt jelen­ti: a leg­főbb köte­les­sé­gük, hogy magyar szü­lő és magyar gye­rek ne kerül­jön ilyen helyzetbe.

Meg­je­gyez­te ugyan­ak­kor: van­nak orszá­gok, ame­lyek bírál­ják Magyar­or­szá­got, mert sze­rin­tük nem elég­gé elkö­te­le­zett az ukrá­nok mel­lett, de ők messze van­nak és leg­fel­jebb pénz­ügyi vagy fegy­ver­tá­mo­ga­tást adnak. Csak mi, magya­rok adtunk vért abban a hábo­rú­ban, a ben­nün­ket kri­ti­zá­lók egyet sem. Ezért

Magyar­or­szág­nak joga van szom­szé­dos ország­ként azt mon­da­nia, hogy a béke az egyet­len meg­ol­dás az ember­élet megmentésében,

amely a hábo­rús inf­lá­ció és a hábo­rús gaz­da­sá­gi vál­ság egyet­len ellen­sze­re is egy­ben – jelen­tet­te ki.

Ez nem a mi háborúnk

Hang­sú­lyoz­ta: ezért fenn fog­ják tar­ta­ni azt a magyar véle­ményt, hogy „ez nem a mi hábo­rúnk”. Magyar­or­szág NATO-tag, és abból indul ki, hogy Orosz­or­szág sosem fog­ja meg­tá­mad­nia jóval erő­sebb NATO‑t, de kényes hely­zet­be került, miu­tán az EU úgy dön­tött, hogy bár nem vál­nak har­co­ló fél­lé, de fegy­vert szál­lí­ta­nak és súlyos gaz­da­sá­gi szank­ci­ó­kat vet­nek ki, vagy­is – ha jogi­lag nem is – gya­kor­la­ti­lag része­sé­vé vál­nak ennek a konf­lik­tus­nak, ami hatal­mas koc­ká­za­tot jelent – magya­ráz­ta a kormányfő.

Emlé­kez­tett, hogy az oro­szok vilá­gos biz­ton­sá­gi igényt fogal­maz­tak meg: Ukraj­na sose legyen tag­ja a NATO-nak.

Ha most Donald Trump len­ne az ame­ri­kai elnök és Ang­e­la Mer­kel a német kan­cel­lár, akkor ez a hábo­rú nem rob­bant vol­na ki

– fogal­ma­zott, majd kifej­tet­te: a nyu­ga­ti stra­té­gia arra épült, hogy Ukraj­na az angol­szász kikép­zés­sel és fegy­ve­rek­kel meg­nyer­he­ti a hábo­rút, hogy a szank­ci­ók desta­bi­li­zál­ják a moszk­vai veze­tést, hogy a nyu­ga­ti­ak képe­sek kezel­ni a szank­ci­ók gaz­da­sá­gi hatá­sa­it és a világ fel­so­ra­ko­zik mögöt­tük, de minden­nek az ellen­ke­ző­je történik.

Olyan kocsi­ban ülünk amely­nek mind a négy kere­ke defek­tet kapott

– fogal­ma­zott Orbán Vik­tor, rámu­tat­va: a hábo­rú tekin­te­té­ben Euró­pá­nak egy olyan új stra­té­gi­á­ra van szük­sé­ge, amely­nek a közép­pont­já­ban nem a hábo­rú meg­nye­ré­sé­nek, hanem a béke­tár­gya­lás­nak és egy jó béke­aján­lat meg­fo­gal­ma­zá­sá­nak kell lennie.

Orbán Vik­tor elő­adá­sá­ban kifej­tet­te: „a hábo­rú erő­já­ték, annak a sza­va dönt, aki erő­sebb”. Azt az illú­zi­ót nem érde­mes Magyar­or­szág­nak dédel­get­nie, hogy remek taná­csok­kal képes lesz befo­lyá­sol­ni a hábo­rús ese­mé­nye­ket és a Nyu­gat stra­té­gi­á­ját, de min­den vitá­ban meg kell pró­bál­ni elmon­da­ni az állás­pon­tun­kat és ráven­ni a nyu­ga­ti­a­kat, hogy dol­goz­za­nak ki egy új stra­té­gi­át – mondta.

Orbán Vik­tor kiemelte:

Az Euró­pai Uni­ó­nak nem az a dol­ga most, hogy „az oro­szok vagy az ukrá­nok olda­lá­ra áll­jon, hanem hogy Orosz­or­szág és Ukraj­na közé álljon.

Ami ebben a pil­la­nat­ban tör­té­nik, az a hábo­rú meg­hosszab­bí­tá­sát segí­ti elő, az oro­szok ugyan­is olyan távol­ság­ra akar­nak elő­re­nyo­mul­ni, hogy ukrán terü­let­ről ne lehes­sen táma­dást intéz­ni Orosz­or­szág ellen, tehát minél jobb fegy­ve­re­ik lesz­nek az ukrá­nok­nak, annál tovább tart­hat a hábo­rú – jegyez­te meg.

Amíg nem lesz orosz-ame­ri­kai tár­gya­lás, addig nem lesz béke

– hang­sú­lyoz­ta. „Mi euró­pa­i­ak a dol­gok befo­lyá­so­lá­sá­ra elját­szot­tuk az esé­lyün­ket” 2014 után, ami­kor az első konf­lik­tus­ban lét­re­jött a minsz­ki meg­ál­la­po­dás, amely­ből kihagy­tuk az ame­ri­ka­i­a­kat és a meg­ál­la­po­dás vég­re­haj­tá­sát nem sike­rült kikény­sze­rí­te­ni – magya­ráz­ta. Hoz­zá­tet­te: ezért „az oro­szok nem is velünk akar­nak most már tár­gyal­ni”, hanem azzal, aki ki tud­ja kény­sze­rí­te­ni Ukraj­ná­val szem­ben azt, ami­ről megállapodnak.

Energia és gazdaság

A Magyar­or­szá­got fenye­ge­tő kihí­vá­sok sorá­ban ötö­dik­ként az ener­gia és a gaz­da­ság kér­dé­sét emlí­tet­te, amely­nek meg­ér­té­sé­hez sze­rin­te azt kell meg­vizs­gál­ni, kinek ked­vez a hábo­rús hely­zet. Rámutatott:

Az jár jól, aki­nek van saját energiaforrása.

Jól jár­nak az oro­szok, mert a bevé­telt nem­csak az eladott ener­gia­mennyi­ség hatá­roz­za meg, hanem az ára is, jól jár­nak a – koráb­ban az arab világ­nak kiszol­gál­ta­tott – kína­i­ak, akik most már oroszt ener­gi­át is tud­nak vásá­rol­ni és jól jár­nak a nagy ame­ri­kai cégek, ame­lyek meg­so­roz­ták pro­fit­ju­kat – sorol­ta a kor­mány­fő. Az EU viszont rosszul jár, az ener­gia­de­fi­cit­je három­szo­ro­sá­ra nőtt.

A kor­mány­fő a rezsi­csök­ken­tésről szól­va kiemel­te: ez a rend­szer jól műkö­dött tíz évig, de most a hábo­rú „kibil­len­tet­te”, mert hábo­rús ener­gia­árak van­nak. Hang­sú­lyoz­ta: a fel­adat, hogy vala­ho­gyan meg­véd­jék a rezsi­csök­ken­tést és ez sike­rül­ni is fog abban a for­má­ban, hogy az átlag­fo­gyasz­tá­sig tovább­ra is min­den­ki­nél meg­ma­rad a koráb­bi ár.

A minisz­ter­el­nök sze­rint Magyar­or­szág csak akkor őriz­he­ti meg gaz­da­sá­gi érte­lem­ben a sike­re­it, ha kima­rad a hábo­rú­ból, a mig­rá­ci­ó­ból, a „gen­der­bo­lon­dé­ri­á­ból”, a glo­bá­lis adó­ból és az euró­pai álta­lá­nos recesszióból.

Válságállóak vagyunk

Orbán Vik­tor meg­je­gyez­te: jó hír, hogy ez 2010-ben és 2020-ban is sike­rült, Magyar­or­szág min­den vál­ság­ból erő­seb­ben jött ki, mint ahogy bele­ment. Hoz­zá­tet­te: 2020-ban Magyar­or­szág a „kanyar­ban elő­zött” a vál­ság ide­jén, csak a baj az, hogy köz­ben „kap­tunk egy jópo­fa ónos esőt és most itt kell vala­ho­gyan pályán tar­ta­ni a járgányunkat”.

A siker érde­ké­ben, az új hely­zet­hez iga­zo­dó­an min­den fon­tos sze­rep­lő­vel – az EU-val, az oro­szok­kal, Kíná­val és az USA-val is – új meg­ál­la­po­dá­so­kat kell kötni

– véle­ke­dett a kor­mány­fő. Sze­rin­te ha ezt sike­rül meg­ol­da­ni és min­den­ki­vel meg tud­nak álla­pod­ni a nem­ze­ti érde­kek­nek meg­fe­le­lő­en, akkor Magyar­or­szág vissza tud kapasz­kod­ni 2024-ben a régi növe­ke­dé­si és fej­lő­dé­si pályára.

A kor­mány­fő sze­rint 2030-ig fog­nak meg­sok­szo­ro­zód­ni a nyu­ga­ti világ prob­lé­mái, gaz­da­sá­gi vál­ság sújt­hat­ja az Egye­sült Álla­mo­kat, meg­sok­szo­ro­zód­nak az euró­zó­na prob­lé­mái, és új poli­ti­kai erő­vi­szo­nyok ala­kul­nak ki az EU-ban, mert a közép-euró­pa­i­ak ekkor vál­nak net­tó befi­ze­tők­ké. Aki fizet, az ren­de­li a zenét – jegyez­te meg.

Lokális kivétel lehetünk

Orbán Vik­tor úgy érté­kel­te: Magyar­or­szág loká­lis kivé­tel lehet egy glo­bá­lis recesszió ide­jén. Sze­rint ennek eléré­sé­ben több ténye­ző is segít­het, ilyen az, hogy „nekünk még meg­van a határ­vé­del­münk” és „csa­lád­ala­pú a tár­sa­dal­munk”, vala­mint „éppen most csi­nál­juk” a nagy hadi­ipa­ri fej­lesz­té­se­ket és „diver­zi­fi­kál­juk az energiaforrásainkat”.

Úgy vél­te, fon­tos esélyt jelent a tech­no­ló­gi­ai vál­tás kihasz­ná­lá­sa és lénye­ges a kül­föl­di tőke­be­áram­lás is Kelet­ről és Nyugatról.

Tran­zit­or­szág vagyunk és tran­zit­gaz­da­ság is aka­runk marad­ni, ehhez pedig „min­den blok­ko­so­dást nekünk elle­nez­nünk kell

– tet­te hozzá.

Azt is fon­tos­nak nevez­te, hogy meg­van a poli­ti­kai sta­bi­li­tás, „hiszen két­har­ma­dunk van” és az elmúlt idő­szak­ban „leve­zé­nyel­tünk egy nem­ze­dék­vál­tást is a nem­ze­ti oldalon”.

Nemzeti érzés, ambíciók

Kiemel­te a szel­le­mi ala­pok jelen­tő­sé­gét is: „Magyar­or­szág­nak még meg­van a nem­ze­ti gon­do­la­ta, meg­van a nem­ze­ti érzés­vi­lá­ga, meg­van a kul­tú­rá­ja”. Ugyan­csak fon­tos­nak nevez­te, hogy Magyar­or­szág­nak van­nak ambí­ci­ói, közös­sé­gi, sőt nem­ze­ti ambí­ci­ói vannak.

Ahhoz, hogy a most követ­ke­ző nehéz idő­szak­ban meg­őriz­zük a nem­ze­ti ambí­ci­ó­in­kat, együtt kell marad­nunk, együtt kell marad­ni az anya­or­szág­nak és együtt kell marad­ni Erdély­nek és a töb­bi magya­rok lak­ta terü­let­nek a Kárpát-medencében

– fogal­ma­zott Orbán Viktor.

„Az a meg­fon­to­lás, hogy min­dig töb­bet adtunk a világ­nak, mint, amit kap­tunk, min­dig töb­bet vet­tek el tőlünk, mint amit nekünk adtak, hogy nekünk ren­de­zet­len szám­lá­ink van­nak, hogy mi job­bak, szor­gal­ma­sab­bak és tehet­sé­ge­seb­bek vagyunk annál, mint ahol most tar­tunk és ahogy élünk, és az a tény, hogy a világ nekünk tar­to­zik és ezt a tar­to­zást be akar­juk és be fog­juk vasal­ni. Ez a leg­erő­sebb ambí­ci­ónk!” – zárt elő­adá­sát Orbán Vik­tor a 31. Bál­vá­nyo­si Nyá­ri Sza­bad­egye­tem és Diák­tá­bor szom­ba­ti poli­ti­kai fórumán.

(VOKS.news, via MTI)